Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
jún
8
Ballagásos, kalbászos, utcabálos egyveleg
| Szerző:
Sziszo
| 3:41 pm
Hát! Megint eltelt egy hétvége. Pénteken, mint azt írtam is, eltipegtem melóba magassarkúba, kirittyentve. Ahogy oda értem ki is törte a cipő a lábacskámat, és sebtapaszért rohangáltam kora reggel. Sebaj. Nagynehezen eltelt a nap, 4től 5ig már mezitláb futkostam az árúk között, majd bezártam és elmentem a ballagásra, ami színvonalon alluli volt. Nem baj, ez sem, kötelező körök, virágok puszi-puszi stb... Majd a mi családunk volt az első akik el is tűntek a helyszínről, mert farkas éhes volt a rokonság. Gyors a halászba, ahol mégsem ihattam, mert sofőrt játszottam. 10ig el is voltuk kis familiánkka. Nevettünk és sztoriztunk sokat, ahol mamikám volt a móka matyi, mert kicsit megütötte az a pár ser amit megivott. Jó volt hallgatni az Ő lázadó időszakából, italozásról régi meséket. Majd gyors hazajöttem. Papucsot kaptam a lábamra, és elindultam Zsófiék elé azzal a tudattal, hogy: na jó, kicsit lemegyek, talán-talán iszom is egy picit, de nem sokat, mert másnap munka van. Még találkoztam öcsipókkal a Plusnál, aki rally pályának nézte Tatát, aztán megjött ZsófiRéka egységem. Majd KV-ra fel. Ittunk Zsófival egy rövcsit, majd mivel rágót szerettünk volna még venni, és azt elfelejtettük, igy rá 2percre lecsúszott még egy rövcsi, meg egy kis vadász, és indult a móka. Pisilés a hűtőbe és hasonló finomságok :) Aztán már nem tudom mit ittam de kb. mindent. Beszélgettem Tomiva, aztán meg Mestivel. Jól esik hogy így megosztják velem gondjukat-bajukat. Egy pillanatra fontosnak éreztem magam az életükben. Tényleg jó volt öket hallgatni. Aztán éjjel 1től mindenkitől 5percenként elbúcsúztam, mert indulni akartam, de valami mindig vissza húzott.. :) Eléggé kész voltam már. Majd olyan fél3körül tényleg távoztam. Reggel kelés, és munkába be. Imádok másnaposan dolgozni!!! 4óra alvás után remek! De valamiért 10óra körül kipattantak a szemeim, és már hívtam is Zsófit, hogy ugye este kimegyünk a Szörfbe?!? Délután itthon ebéd, és alvás helyett kresz tanulás Janinál 6ig. Hazahoztam a szennyesét, bedobtam egy mosást, és már jött is értem Zsó akivel csak egy vacsira akartunk kiugrani a Szörfhöz. Eső is esett, tudtuk, hogy a buli elmarad, de be akartunk vágni egy jó sültkalbászt :) Kimentünk kikértük a vacsit, kovászos ubival, mustárral, kenyérrel-szóval ahogy azt kell. OIyan szinten bezabáltam, hogy mindenki azon röhögött a Szörfben körülöttünk. Inni nem akartam, de egy jó sert be kellett utána nyomnom, meg egy kis macifagyit :) Na, ekkora úgy néztem ki, mint egy 7.hónapban járó kismama. Zsófi detto. Közben értekeztünk Vityóval, aki ment volna valahova. Kicsaltuk magunkhoz. Na, itt lett vége a dalnak. Vityóka kiállitott némi itallal. Borocska, kola, vodka, öszibarack, és profi módon hozott hozzá fahélyat (amit hazainduláskor elhintett). Volt még egy kis söci is, meg minden ami kell. Idők közben a Szörf bezárt, de ez minket nem zavart, majd jött Tito is, aki szintén hozott söröcskét. Nehezen csúszott az ital, másnaposan, és hulla fáradtan 4óra alvás után. De aztán belejöttünk:) Olyan éjfél körül Titonak már mehetnéke lett, és mi is elindultunk vele a város felé. Rengeteteget nevettünk Zsófival álltalában a nagy semmiken :) Aztán Tito hazafele vette az irányt Vityó, Zsófi meg Én meg megnéztük milyen móka van a Zsigmond udvarban. Utcabál 1000el. Rengeteg ember, kicsik nagyok, papák, mamák, meg mindenki együtt mulatott. Na, akkor jöhetett a vadász. Meglepetésemre az italt abszolút nem éreztem, mégis a bugi benne volt a lábamba, igy Vityóval táncra perdültünk, és elég nagy showt nyomtunk :) Vonatoztunk is, és beállt rengeteg ember, és úgy az egésznek barom jó hangulata volt. Csak a részegek keménykedtek kicsit, ami nem volt annyira szinpatikus. Hihetetlen sokat nevettünk, de rengeteget. Jó volt, hogy ott volt Vityóka, mert mostanában ritkán látom, és vele mindig hatalmasokat tudunk mulatni. Kifaggattuk egymást, hogy kiről mi az első szó ami a másik eszébe jut. Vicces szavak jutottak eszünkbe :) Aztán olyan fél3-3körül megindultunk haza. Iszonyat fáradt voltam. Ma pedig "reggel" délben keltem, ettem egy jó kis hamit, majd jött tesóm, aki még most i itt van. Zsófival meg lebeszéltük, hogy irány Komárom, és befiztejük a Horvátországi kiruccanást. Ezzel csak az a baj, hogy neki se volt rá pénze, meg nekem sem. Jelzem Zsófi: nekem már megvan, szóval jöhetsz! Igy most épp várakozó pozitúrába vagyok, majd ha hazajöttünk este, megyek segítek Janinak ismét kreszezni, és nagyon bízom benne, hogy kedden sikeres vizsgát tsz, aztán vezetheti majd a csöpp autócskát. Előre szólók mindenkinek, hogy a nyáron nagy csóróságba leszek, szóval ne csábitsatok sok helyre bulizni, mert amit nem tudok az nem fáj! Köszi előre is. Na, de most lassan befejezem eme bejegyzésemet, bár még bagyon sokat tudnék írni a hétvégémről, de egyszerűen megint olyanra sikeredett, amit nem lehet szavakban megfogalmazni. Köszönöm mindenkinek aki részt vett benne, ha csak egy pár percre is!
1
hozzászólás
jún
5
Cím: Mittomén
| Szerző:
Sziszo
| 7:56 pm
Gondoltam ma mindent leszarok, elmegyek dolgozni, és életem legnagyobb forgalmát megcsinálom a boltba. Hát ez nem jött össze. Ilyen szar napom még sose volt itt. Azt hittem sose lesz vége. Végül is nem kedden lettem szabadnapos mégsem hanem szerdán, de azért, mert utólag rájöttem az nekem is jobb úgy, szóval elég nagy hülyét csináltam magamból. Mindegy is :) Aztán reggel fos idő volt, elintéztem dolgaimat, majd reggel korán meglátogattam Janit, akivel fél2ig csak henyéltünk. Persze, mindenről beszéltünk csak arról nem amiről kellett volna. Aztán du. bementem közel 1hónap után kedvenc udvaromba a volt koleganőmmel, ahol meg kellett állapítanom, hogy az összes lény akinek volt egy csöpp agya, már nincs is ott, és tele van ismeretlen eladókkal a hely. Egyedül akik még maradtak, és szeretem öket az a Dia, meg az Erika, és az Istvánék (de épp ök sem voltak ott). Kicsit beszélgettünk Erikával, nosztalgiáztunk, aztán nem maradtunk sokáig, mert nem tetszett egy idő után a legkör. Még benéztem a Lovagba, ahol bent volt Jani meg Putu, majd elmentünk Anikóval nyalni egy fagyit, akinek már akkora a hasa, ahol bent lapul a kis Kitti csajszi, és lassan ki is bújik :) Ennyit a szabadnapról kb. Holnap megyek ballagásra a kissebbik unokaöcsikém távozik az általános iskolából (azért elég dúrva) Húzós napom lesz. Reggel 9kor meló, kis csiniben betopogok melózni, mert onnan már nem lesz időm haza jönni átvedleni, mert 5ig melózok, és fél6kor már kezdődik a ceremónia. Onnan go a remek kis Halász csárda, ahol látom elöre (úgy mint 2ével ezelött másik unokaöcsikém ballagásán) degeszre zabáljuk magunkat, és Tesóm megint kicseszik majd velem, hogy aperitívnek kikér egy kis törkölyt éhgyomorra..Azta de kész voltam. Szóval lesz nagy családi banzaííí, ami csak akkor van, ha esküvő van, vagy valami ballagás, netalántán temetés. Majd Én szeretnék még beköszönni kedves barátaimhoz is a Káféháuzba, ahol szintén móka lesz, és még velük is innék egy kis zsírégetőt. Addigra sztem a lábam kész lesz mint az állat a magas sarkútól, mert annyira azért nincs hozzászokva, de majd akkor táncolok mezitláb a kilötykölt vadászokba. Na, ennyit a holnapról. Majd meglátjuk mi jön össze belőle :)
jún
3
Ki fogok pukkanni, vagy fel fogok robbani mint egy bomba. Mikor érzed, hogy telik meg benned valami, és már majdnem elérte a nyelved. Lassan el is éri, és valakinek nagyon ki fogok fakadni. Talán valaki olyannak aki nem érdemli meg! Vagy mégis? Egyszerűen úgy érzem hogy tele van a púpom. Üvöltenem kéne, vagy bőgnöm, de egyszerűen nem tudom egyiket sem. Majd egyszerre mindkettőt, de az azt hiszem végzetes lesz. Amit meg nem akarok. Pedig sajnos lehet hogy ez lesz. És mindez miért? Mert túlságosan őszinte, de annyira hogy már fáj. Nagyon fáj, és tudom hogy nem akar bántani. De pont azzal bánt, hogy mindent tiszta lappal kezelünk. Tessék! Az őszinteségnek is ára van. És ezért nem kéne kiakadnom, hiszen tudok mindent, mégis teljesen kész vagyok. Nem akarok tudni mindent. Nem kell hazudni, a halgatás nem hazugság! Utálom hogy mindent tudok. Ő meg szinte semmit rólam, és az érzéseimről. Tudta hogy bántani fog azzal hogy ilyen. Én azt hittem nem, és hogy ez becsületes dolog. Az is, még most is így tartom., Hiszen 100%-ig nem vagyok becsapva. De nem jó..Nagyon nem, és nem tudom mit tegyek. Eddig távol volt mégis közel. Most meg közel van, mégis úgy érzem egy világ választ el minket egymástól. Ez normális? Nem! És ezért is vagyok ilyen idegbetegmarhaállat! Mit tegyek??? :(
jún
2
Nem és nem és nem!
| Szerző:
Sziszo
| 5:52 pm
Na, hát ezt nem! Még mit nem! Az ember a kisújját nyújtja, aztán egyböl kell tőből az egész karja. Ma berágtam a koleganőmre, ez van, és talán életemben elöször nem voltam nyuszi, és megmondtam neki, hogy "Ácsi kislány!" Az oké, hogy este 10kor szól, hogy nem tud helyettem jönni melozni, csak kedden. Aztán rá egy hétre eljátsza ugyanezt, és mivel tök kedves rendes és megértő lélek vagyok erre is egyből rávágom, hogy oké (attól függetlenül, hogy hajnalban haza ér a párom, tölthetnék vele egy tök jó napot) de én marha jó fej vagyok, hogy okés majd akkor kedden leszek vele. Na, de az, hogy hétfőn zárás elött 10percel beesik, és azt akarja, hogy az elhalasztott hétföt ami kedd lett, inkább tegyük át szerdára, mert közbe jött neki valami. Na, itt betelt a pohár. És egyszerűen azt mondtam: NEM! Amúgy is idegbeteg vagyok az elmúlt pár napban, és ezt már abszolut nem tudtam tolerálni. Sorry, ha bunkó voltam, de most jól esett. Ez van!
Egyébként meg éjjel 3kor csörrent meg a várva várt telefon. Csipáimat kitöröltem a szememből, és kibatyogtam a ház elé, ahol ott várt a 3csibész legény 2000km vezetés után: Jani, Robi és Josku. Tök jó volt :) Örültem nekik. Aztán még hanalban (mert az olyan tök jó móka lehet 2nap nem alvás után) be kellett járnunk kocsival Tatát. Megnéztük a változásokat (persze nem változott semmi) talán 4körül újra ágyban voltam. Szóval ez van! Holnap azért sem megyek dolgozni! NEM és kész! Leszarom.
jún
1
Húúú, de szar fos hangulatom van tegnap óta. És nem tudom megmondani konkrétan mi a bajom, csak valami most nagyon nem jó. Testileg sem, és lelkileg sem. Fáradt vagyok, punnyadt vagyok, ökörségeken agyalok, meg mittomén... Tegnap este kimentem a Tópartra Wikihez, Zsófihoz, Bocsihoz, italoztunk (amit ezúton is köszönök nekik) de még az ital sem csúszott úgy mint a megszokott módban. Beni meg is jegyezte, hogy fura engem józanul látni :) Jól elvoltunk a csajokkal, lelkiztünk, beszélgettünk csudajó nőcis témákról mint pl. a nőgyógyász és ilyenek. Csupa olyan témáról ami egy pasit sem érdekelne. Néztünk kacsákat akik mellettünk fészkeltek, meg láttuk a híres RTL klub-os gumityúkot is :) Úgy nézett ki mint egy kacsa biztonságiőr :) Láttunk az égen valami fényes bigyót ami hirtelen elaludt meg ilyen tök jó kis dolgokat csináltunk, majd jött egy szikra a kis agyamban, és úgy éreztem mennem kell haza. Még fél1sem volt... Nem tudom mi van velem. Pedig most mindennek happynek kéne lennie. Itt a vasárnap, és tökre várom a hajnalt meg minden, de valamiért nem érzem magam túl jól. 2napja fáj a fejem is, pedig nem is ittam annyit, tegnap elött meg abszolut nem. Az feldobott, hogy hétvégén birtokomban volt egy "kis" autó, és végre nem kellett muteréknak könyörögni, hogy : "Léégysszííí édi-bédi mamikám, had vigyem el a skodát..." Mire a válasz álltalában ez: "Most nekem is kell!" vagy hogy: " Jó de tankold meg." Most csak ha olyanom volt bepattantam és húztam a retkesbe. Mondatam már hogy fáj a fejem? Ja, mondtam. De kis sunyi, mert nem úgy fáj, hogy zörgetnek bent valamivel de nagyon, hanem olyan szépen finoman, csak hogy érezd hogy van fejed. Hatalmas érzés, amitől 2nap után megörülsz. Hagydmááá abba!!! Na, itt a junius, kezdődik a nyár. Bárcsak még sulis lennék... Mondták mindig hogy még vissza sírjuk, de nem gondoltam hogy ilyen hamar. Nyáriszünet meg minden. Gyorsan megy az idő. Most volt szilveszter, és már eltelt az év fele. DE, DE, DE jön a Víz-Zene meg sok fesztivál, meg strand, meg meleg, haverok , barátok, meg sör és boldogság. Már ha van pénzed... Na, más: most fura lesz vissza állni arra az életmódra ami 3hónappal ezelött megszünt. De már várom :) Most egyedül voltam, de mégsem, és mégis. Most újra lesz olyan aki keresztbe húzza a számításaimat, és utolsó pillanatban rámtelefonál, hogy megyek érted, indulunk ide-oda. Aki bejön hozzám melóba, és feldobja a napom. Lesz kihez készülni este, és újra 100%-ig itt lesz velem. Hiányzott már ez a dolog. Na, de most asszem ledőlök, mert ha még nem mondtam volna, össze vesztem a fejemmel. Vagy valakik nagyon veszekednek odabent. Pápuszi
máj
31
Hhheeheehee ^^
| Szerző:
Sziszo
| 12:34 pm
Azta mindenit! Az életem leginkább egy Brazil szappanoperához kezd hasonlítani. Ekkora idiótát még nem hordott a föld. Asszem kezdődik az aminek 3hónapja (nagyjából) vége szakadt. Indul a puhatólózás, a szóbeszédek, meg a rossz indulatú pletykák. Pedig már nem is vagyok a kedvenc udvaromban. Hihetetlen emberek mennyire le tudnak alacsonyodni, és nincs jobb dolguk, mint másokkal foglalkozzanak. Egyszerűen hihetetlen. Minden esetre tegnap éjjel könnyesre nevettük a szemünket Janival mások idiótaságán. Annyira fel voltam spanolva, hogy kb. hajnali 3ig csak forgolodtam az ágyban, és idönként észre vettem, hogy hogy mosoly van az arcomon, mert eszembe jutott valami vicces részlet. Nem tudok erre mit mondani. Nevetséges és kész!
Szombat van... Megyünk valahova? Valaki jelentkezzen, ha valahova szeretne menni! Pénzem nincs úgyhogy olyan szóljon akinek van :) Szép hétvégét nektek! Pusz
máj
28
Hétfőt! Most! Hétfő hajnalt! Soha ennyire nem vártam még hogy hajnalban megcsörrenjen a telefonom, kirángassanak az ágyból, és pakoljak meg segítsek hurcolkodni! Igen! Most ezt akarom! Türelmetlenül számolhatom ismét vissza az időt! Ma még csak szerda :( Hol van még a hétfő :( Egy megfáradt embert várok aki másfél napot utazik angliából kishazánkba. Jáááj, de jó lesz :D :D :D Garfield macska még sosem várta igy a hétfőt mint én most! Alapjában én is utálom a hétfőt! De ez most más lesz :)
Amúgy meg nem bírom ezt a nagy meleget! Igen ezt vártuk, megkaptuk! De ilyen gyorsan? Múlthéten (bár én nem éreztem csak hallottam) még eső meg hűvös meg minden ma meg melegrekord megdőlés meg kutyagumi. Kérek egy légkondit a melóba. Ezt nem lehet kibírni...Pff...
Üres és slampos információkon kívül nem tudok mit közölni ma sem. Egyszerüen unalmas az életem. Kivéve a múlthét angliát, meg a hétvégi ivászatokat. Talán most majd kicsit felélénkülnek szürke hétköznapjaim egy kis idöre. Hétfőtől :)
máj
27
Vissza akarok menni! :(
| Szerző:
Sziszo
| 8:42 pm
Na, kapott új szivet a gépem, és tartozom még egy beszámolóval, de nem tudom hol is kezdjem. Egyszerüen vannak dolgok amiket nem lehet szavakkal leírni, hanem át kell élni. Egy álom vált valóra számomra a múlthéten. Eljutottam Angliába, amit már nagyon régóta szerettem volna. Másik oldalon közlekedő autók, és minden ami ezzel együtt jár. Mesés volt! Egyszerüen csodás. Oda érkeztem hétfön éjjel, volt eszem-iszom (mint ezt meg is írtam gyorsan onnan) majd másnap miután írtam a bejegyzést Robival bejártuk Sceffield-et, megutatott sok-sok dolgot, egész délelött csavarogtunk, és sikerült jobban megismernem öt. Majd hazamentünk megfáradtan és kiültünk a kertbe sörrel és cigivel a kezünkbe, és meséltünk egymás életéről, aztán haza jött Jani a munkából, Robi pedig elment munkába. Megbeszéltük, hogy este meglátogatjuk. Igy is tettünk, megismertem Robi fönökét Tonny-t aki jobban beszél már szerintem magyarul mint a magyar fiúk angolul. Folyamatosan mondta: "Robi kocsog, menjunk munka!" Vagy azt, hogy : "Robi micccsinaasz?" Mindezeket enyhén Fekete Pákos beütéssel. Szerdán Janival körbe villamosoztuk Sceffield-et, elmentünk a Meadowhall-ba ami egy akkora bevásárló központ mintha az összes pesti plázát összecsapnák. Hatalmas. Voltunk kínaiba, ahol nagyon bekajáltunk és mindent megnéztünk. Majd este 8körül hazamentünk, aludni szerettünk volna, mert másnap éjjel fél1kor ment a buszunk Londonba. Na, alvásból nem lett semmi. Megvártuk Robit, és csak beszéltünk, meg röhögtünk stb..aztán go a busz. Na, ilyen buszt még nem láttatok. Mint a filmeken jóformán csak csirkék nem rohangáltak az ülések között. Aludtunk valamennyit, reggel fél6kor értünk a Viktoria pályaudvarra. Na, most jön az a rész, amit nem tudok leírni. Londont látni kell! Egyszerűen no comment. Big Ben, Trafalgar Squere, London Eye, Piccadilly, Buckingham Palace meg minden. Tényleg nem tudok róla mit írni. Csak azt tudom mondani, hogy minden embernek az élete során el kell oda jutni! A nemzetiségek kavakádja, és a csodás látványosságok hazája. Én tudom hogy még látni fogom egyszer újra ezeket! Nagyon fáradt voltam a végén. De olyan fáradt, hogy mikor vártuk a hazafele tartó buszt este fél12kor már szédültem, és mindenből kettöt láttam. Nem kellett elaltatni a buszon. Még jó hogy Sceffiledben felébredtünk mikor hazaértünk reggel fél4kor. Gyors haza, pár óra alvás ágyikóban, és reggel kelés, mert mennem kellett a buszhoz ami kivitt a reptérre, mert már jönnöm is kellett haza. Na, szóval azt gondoltam hogy gyorsan fog telni. De hogy ennyire??? Haza értem este, mert késett a gép. Reggel meg vissza kellett állnom a szürke hétköznapokba, és mennem is kellett dolgozni, majdnem elkéstem. 8kor nyitottam és fél8után ébredtem. Szar itthon lenni. Vissza akarok oda menni. Haza sem akartam jönni. És az a szörnyű, hogy a töredékét nem tudom vissza adni annak ami történt velem múlthéten a blogon keresztül. Nem lehet! Tényleg nem. De most nagyon rossz itthon. Nem találom a helyem.
Na, de hogy itthonit is meséljek. Szombaton rég nem látott barátnőimmel, akik nagyon vártak haza, célba vettük a Szörf nevű szórakoztató központot. Ahol Wiki kedvesen és szép szóval átbaszta a fejem, édesanyám ötlete alapján (neki is megköszöntem) majd italozás, záráskor irány a tó másik partja (azt nem tudom hogy úsztunk-e, vagy gyalogoltunk, vagy vizen jártunk vagy mi volt) arra emlékszem hogy Tomit rávettem a cigánykerekezésre, aztán én roszabbul jártam mint ö, meg ilyenek voltak. Majd retro party KVház :) Kiéhezve a partykra, nagyon jó volt! Reggel arra eszméltem hogy kezemet ékesíti egy "I love SÖR" felirat hatalmas szivecskével keretezve, és nagyon fájt a fejem. Na, ennyi. Nem megy ez ma nekem.
máj
26
Szeretnék beszámolni az Angol kiruccanásomról (már amennyit abból szóban le lehet írni) de nem jó a gépem, és most is a Csabitól netezek. Szóval türelmeteket kérem! Amint tudok mesélek! Püszííí
máj
20
LondonGörl
| Szerző:
Sziszo
| 10:37 am
Na kedves barataim! Eme bejegyzésemet a magyar hallgatóságtól 2000km-re teszem. Jelentem tegnap megérkeztem kissebb-nagyobb bakik ellenére, de itt vagyok! Repültem, majd buszoztam meg próbáltam kommunikálni sok más nemezetiségü emberkével, ami azért vicces volt, de megértettük egymást!Szóval megmondom öszintén, az itteni közlekedési morál 1000szer jobb mint kishazánkba, és minden olyan érthetöen fel van tüntetve, hogy akarva, akaratlanul sem tudtam eltévedni. A menetrend szerint is teljesen pontosan jöttek-mentek a buszok, és tök pontosan érkeztem. Szerencsére Jani várt rám, és nem nekem kellett rá. Majd Sceffield utcáin hazasétáltunk, mintha csak épp munkából tartanánk haza. Na aztán "itthon" volt nagy meglepetés, sütöttek-föztek a tiszteletemre, csirkét, rákot, salátát, vettek epret csokit, Hmm...isteni volt! Majd felbontásra került a 2liter pálinka is amit hoztam, na abból is lecsuszott pár kör wellcome drink, és már énekeltünk is Robival (akinek eddig csak a hangát hallottam a skype-on, és most a hanghoz, kaptam végre arcot is- full nem igy képzeltem). Nem tudom mikor feküdhettünk le, asszem itteni idö szerint fél3volt. Az ott fél4et jelent. De érdekes, abszolut nem éreztem hogy ilyen késö (vagy korán vagy mi). Szerintem ha hazamegyek, és olvasom majd ezt a bejegyzést biztos meg akar majd szakadni a szivem, hogy ekkor itt ültem a piros kis széken, és milyen jó is volt ott! De jó is. Holnap megyünk Londonba :) Jani elment dolgozni, most azért unom magam és van idöm irni. De lassan szerintem búcsúzok, lemegyek a konyhába kutatok valami eledelt, meg amugy sem netezni jöttem ki, szóval mivel Robi még alszik, kiráncigálom az ágyból, hogy mutassa meg nekem Sceffield-et. :) Na, de most megyek, sztem innen a messzi-messzi távolból már nem lesz lehetöségem irni, szoval otthon találkozunk! De most kajára fel :)
Jah, és Zsofojának jobbulást kivánok!
máj
17
Goodbye Hungary!
| Szerző:
Sziszo
| 9:23 pm
Hát, szerintem az utazás elött már nem lesz időm írni, így most pár napra könnyes búcsút veszek itt mindenkitől! Gondoljatok rám sokat, hogy nekem most milyen tök jó, meg minden, de azért szurkoljatok is, hogy épségben oda érjek. Most kezdek el gondolkodni, így az indulás elött 2nappal, hogy nem vagyok teljesen normális szerintem, hogy tök egyedül vágok neki az ismeretlennek, és azt sem tudom hova megyek pontosan, csak azt, hogy Qva messze... Valami biztos lesz. Legfeljebb töltök 5csodás napot az East Midlands-i reptéren :) Jézusom, rossz bele gondolni...:S Na, valahogy csak lesz. Kezdek teljesen bezsongni. Rá is pihenek erre a hosszú és fárasztó útra. Pl. most hétvégen sem voltam sehol! Ami nagyon furcsa, de kellett már egy ilyen is! Még holnap meglátogatom Kippi kutyust, és elköszönök valakitől, akitől lehet nem kéne, de mégis megteszem! Mért? Mert! Aztán pakolok, hétfőn gyors reggel városba megyek, pénzt váltok (persze mindent az utolsó pillanatban) és hasonlók, majd 5kor irány a nagy falú (BP) Igazi idióta vagyok. Egyedül? Na, de erre ne gondoljak, legalább lesz mit mesélni majd az unokáknak :)
Szóval mindenkinek kellemes jövőhetet itthon, ne keressetek, ne írjatok, úgysem válaszolok --->mert drága :) Jövőhét szombaton pedig welcome party a KV-házban, újjult energiával feltöltve térek vissza a szürke hétköznapokba! Egy hét múlva találkozunk! Sziasztoooooooooook!
máj
15
Pakolászos
| Szerző:
Sziszo
| 8:40 pm
Na, kicsit jobb. Próbálok nem foglalkozni a dologgal. Most nem! Majd ha hazajöttem akkor. Kezdek nagyon bezsongni így az utazás elött így 4nappal. Ma átnéztem a ruháimat, hogy mi az amit még ki kellene mosni, azt gyors be a gépbe, mit vigyek, meg mennyit? Meleget vagy lengét? Vegyesen azt hiszem. Angliában mindig esik az eső. Esőkabát! Na, most jutnak eszembe a dolgok :) Furcsa lesz biztos 2,5hónap után a viszontlátás. Ezen is sokat agyalok. Júúúj, repcsi meg balfaszkodás a reptéren, buszkeresés stb-stb. Most erre van szükségem. Kizökkeni a mindennapokból, elmenni jó messze. Ez a 2000km asszem megfelelő lesz. Mindent itt hagyva a munkára nem gondolva csak felfedezni az ismeretlent :) Elég fáradt vagyok, mert mostanában örültek háza van a boltban. Nem is értem hogy kerül néha oda olyan sok ember egyszerre. Én mielött nem kerültem volna oda dolgozni soha nem voltam bent, és meg sem fordult a fejemben hogy bemenjek. Pedig tehettem volna, mert baromi olcsón vannak baromi jó cuccok. Vettem is ma egy gatyát (azt utálok a legjobban venni, falra mászok csak a nadrág próba gondolatától is!) de most vettem mert akciós, és mert rámjött a 38-as :) 2500Huf helyett 1250-ért asszem megérte belepréselni magam! Hűű..azt a mindenit, de uncsi ez a bejegyzés. Be is fejezem, mert csak unalmamból írok!
Boldog Neved Napját Kedves Zsöfija Barátosném!
máj
14
Már megint! Fúúúj! Utálom! Utálom! Utálom! Mire az ember azt hiszi révbe ért, és tudja mit akar és gőzerővel dolgozik a tervei megvalósításán tuti hogy történik valami ami elbizonytalanítja, és átértékelje a dolgait. Most már megint mi van? Már megint mért történik ez velem? Azt hittem végre minden okés. Ott bent, és nyugalom van, és minden happy. De nem az! Mert nem az! Egyetlen beszélgetés vagy egy szó vagy egy ártatlan nézés is ki tudja forgatni az embert a gondolatmenetéből. Pont most. Most! Mikor baromira nem kéne. Vagy mégis kéne? Na komolyan nem akarok tárgyilagos dolgokat írni, mert nem akarok és kész, de nem érzem jól magam ismét a bőrömben. Fúúúúj! De ragyi ez a világ. Állítsátok meg, ki akarok szállni!!! Nekem túl gyors ez a tempó. Sok az információ. Miért történik ez velem? Heee? Most mér? Jaj, de kibuktam magamból. Bocsi, gondolom senki nem érti mit hadoválok itt össze-vissza mi?!?! Nem is kell, egyszerűen jól esik kiírni magamból.
Na, már jobb is (hazudtam, nem jobb). Megyek is és teszek magammal valami károsat. Pl. elszívok egy doboz cigit. Ha lenyugodtam jelentkezem!
máj
12
Zsófi meg akar ölni!!!!!
| Szerző:
Sziszo
| 11:33 am
Nah, hát ez szép volt! Szombatra tekintenék vissza. Dolgoztam délig, de nem sikerült időben bezárnom, mert fél1kor még vásároltak, pedig siettem. A régi levelezős osztálytársaméknál volt kerti party, és ott vártak rám. Csabi kocsijával mentem ki, amit egy élmény vezetni, mert a kormányon kb. 20cm-es holtjáték van. De kimentem vele. Ettem nagyon sokat, de olyan sokat, hogy megmozdulni nem tudtam. Kiveséztük a tavalyi élményeket az értettségiről, meg nevettünk sokat a banketten és egyebek. Jól éreztem magam. Majd sürgettem Csabit, hogy menjünk, mert engem már vártak csajtársaim akikkel készültünk ki a Szörfbe. Elindultunk haza, út közben majdnem sikerült oda vágnom Csabi kocsiját a remek kis kormány miatt, és éppen nem mentem neki egy oszlopnak. De mindent megoldok :) Aztán go az éjjel-nappali, ahol vártam Zsófit, Rékát. Megvettünk a kis italunkat (Vodka meg üccsi hozzá) és utrakeltünk. Még szinte nem is ittunk a megvásárolt italból, nekem máris sikerült Zsófit leöntenem az áfonyalével kevert vodkával, persze jól mutatott a fehér polóján. Igy indult az este, ez jel volt, hogy ettöl csak rosszabb lesz! Nah, Szörf, sok ismerös, szinte csak KV-s arcok, elkezdtünk italozni. Megjelent Rado akitől kaptam egy pénisz alakú nyalokát-ezúton is szeretném megköszönni-ment a koncert, amin tingli tangliztunk is a csajokkal. Ittunk sört, vadászt, barackpáleszt, vodkát, és úgy alapjában mindent. A többiek utolsó busszal hazamentek, mi Zsófival nem akartunk igy célba vettük a Cocoon-t. Az oda ut ami kb. 10 percet venne igénybe normál esetben nálunk most volt vagy egy óra. Közben bekevert Jin tonikot fogyasztottunk Zöldteás üvegből. Elmentünk pisilni is a gazosba, ahol tértig sülyedtünk a mocsárba, mert furcsa volt a talaj állapota, aztán kiértünk, de még bemenni nem akartunk, mert kevésnek véltük azt a rengeteg piát amit benyeltünk, pedig már sok is volt. Így egy faháznál ahol hambit és egyebeket árultak Zsófi kultúr módon kérdezte: Alkohol van? A csaj elsorolta mik a lehetöségek, persze a legütősebbet választottuk: Tequila. Citrom nélkül, mert az nem volt, igy vegyesgyümis kepvel locsoltuk össze. Na, aztán Cocoon elött leültünk, elfogyott ez is, majd bementünk, ahol R&B party hangjai hallatszottak. Party lett volna, ha táncoltak volna, a zene jó volt nagyon. Na, akkor igyunk. Mondjuk Páleszt, nem kicsit! Nagyot! Meg sert hozzá. Amit nem adtak oda, és Zsófi áthajolva a pulton elcsórta a sert. Majd megpillantottunk egy ismerös arcot, akivel inni akartam, de valamiért elmaradt. Kandech Evelin volt( nem tudom hogy kell írni a nevét) aztán Zsófival táncra perdültünk. Rajtunk kivül kb. még 3an nyomták. De akkor már a "minden mindegy" szintre értünk. Aztán jött még egy kör pálesz. Tán nem kellett volna...
Sokáig táncoltunk, aztán 3körül indultunk haza taxival. Vissza gondolva a szombati termésre: vodka, vadász, barackpálesz, Jin, mézesbarack, tequila, sör teszem hozzá; nem kis mennyiségben.
Másnap: vasárnap 3ig aludtam (persze délután 3ig) többször nyúltam a kukám felé, meg rohantam a WC-re, de nem volt eredménye, pedig nagyon jó lett volna. Meg akartam halni! Ennyire másnapos szököévente vagyok kb. de ez a tegnap kegyetlen volt. Hihhetetlen szarul voltam. SMS-ben értesültem Zsófitól, Ö is együtt érez velem. Majd 4kor találkozom volt, amit már nagyon vártam, meg féltem is töle. De meg kell mondanom öszitén, a kötelező körök után egy hihetetlenül jól sikerült beszélgetésen voltam túl, ami igen csak feltépett 1-2sebet, és össze is zavarodtam csöppet, mégis nagyon jól éreztem magam, és fél10kor sikerült haza cammognunk sok nevetgélés után.
Ma már a jövöheti utazásomon gondolkodom sokat, miket kéne kimosnom, mit viszek, miket kell addig beszereznem még. Pont egy hét múlva irány Anglia. Várom nagyon, és talán ez alatt az 5nap alatt fogom igazán értékelni a dolgaimat. Sok mindenre kell figyelnem majd, és a dolgok háta mögé néznem. Szerintem hulla leszek ha haza jövök, de nagyon várom már a jövöhét hétfőt!Nagyon sok mindent tudnék a hétvégémről írni, de ez is olyanra sikerült hogy szavakkal nem lehet vissza adni a feelingjét! Se a szombatot nem tudom meg a vasárnap délutánomat sem. Ma viszont Zsófival célba vesszük valószinű délután a tópartot, és kivesézünk mindent!Na, asszem ennyi, röviden tömören. Pá!
máj
7
Kell találni egy embert, aki gyönyörűnek hív és nem csak
csinosnak. Aki felhív, amikor bele vagy gabalyodva, aki
fennmarad csak azért, hogy lássa, ahogy alszol.
Várni egy srácra, aki homlokon csókol, aki akkor is meg
akar mutatni az egész világnak, amikor csapzott vagy, aki a
barátai előtt is fogja a kezed.
Várni arra az egyre, aki állandóan emlékeztet rá, hogy
mennyire
érdekeled őt és hogy milyen szerencsés, hogy vagy neki.
Várni arra az egyre, aki a barátaihoz fordulva azt mondja,
".......Ő az."
máj
4
Mindenféle
| Szerző:
Sziszo
| 12:16 pm
Elegem van Tatából, hogy itt mindenki mindent tud, mindent lát, mindenről értesül, persze még hozzá költ egy kis pluszt és telejesen máshogy jön vissza az információ. Komolyan mondom olyan hely ez mint egy falu. Kibe bízzon meg az ember? Most komolyan? Hee? Fúúúú, de ideges vagyok!
Na, nyugi van. Tegnap Wikivel meg Zsófival kimentünk este lángosozni a Tóra. Zsófival az elöző lángosozásunk utáni tapasztalattal nem is gondolkodtunk, hogy nagyot együnk-e vagy kicsit. Természetesen; nagyot. Wiki protekciója miatt, ingyen ittunk, és ingyen (vagyis pár szál cigiért) kaptunk 3ÓRIÁSI vattacukrot, amit nem tudtunk megenni, mert a hányinger nem hagyta, a végén már dobálóztunk vele. De jó buli volt :) Aztán lehült a levegő, és felmentünk a KV-ba ahol megittunk egy pohár alkohol mentes italt, Vali mondta, hogy lesz buli biztos, amint rossz idő lesz. Így megnyugodva hazatértünk.
Azon gondolkodtam, hogy régen, anno, mikor még nem volt internet, az emberek hogy intéztek el olyan dolgokat mint pl. most Én a repülést? Külön felmentek pestre, repjegyet venni, majd haza, aztán az utazáskor megint fel? Jó ez még megoldható. De mondjuk a buszt amit Én is, ami Anglián bellül van? Azt hogy? Utazási irodán keresztül akik még plusszban jól lehúzták az ügyfelet azért, hogy ök segítenek? Én itt vagyok most Magyarországon, és az internet segítségével meg egy nyomtató hozzájárulásával a kezemben tartom az angliai busznak a jegyét. Hihetetlen hova fejlődik az emberiség. Na, most viszont elég uncsi-puncsisra sikerült a bejegyzés, szóval azt hiszem abba is hagyom... Csóközön!
máj
1
Jönnek elő az emlékek! Gyógyulok :)
| Szerző:
Sziszo
| 10:04 pm
Megtudtam ma mi volt a tegnap esti (hajnali-éjjeli) tréfa tárgya: Rado ment a "Csutakékhoz bAtEnozni", aztán meg Zsófi elővette a Narancssárga symphoniáját :) Ezen dőltünk (szó szerint a nevetéstől)
Ma meg Tomi kitüntetett! Azt mondta tegnap én voltam a legittasabb egyed a KVházban:) Igeeen! Én nyertem :D
Este kimentünk csajtársaimmal Relics koncertre a Tó legvégére (egy Tónak nincs is vége?!?) na szóval oda, persze egyből zuhogott az eső ahogy kiértünk. Ott volt Tomi meg Mesti is meg sokan mások, pl. Milán még ma is rajtam szakadt a nevetéstől a tegnapiak miatt..:) Jókat bazsajogtunk a tegnapi élményeken, meg sztoriztunk. De nekem el kellett jönnöm haza, mert holnap dolgozom. Mi a fészkes francnak nyitunk ki, hee? Na, megyek, fürcsi, pancsi, vacsi, alszi... Majd jelentkezem! Hey!
máj
1
Azta picsa! Na, tegnap egy igazi részeg állat voltam. Egy olyan akinek kiesik az egész előző este, és nem emlékszik szinte semmire, csak apró foszlányokra, és próbálom elhinni, hogy ezek a foszlányok nem történtek meg, de valami mégis azt mondja, hogy sajnos ezek nem téves információk. Pl. Zsófival éjjel (vagy hajnalban vagy fogalamam sincs mikor) ülünk a benzinkút elötti láncon, Rado meg talán Milán (de az sem biztos hogy a Milán volt) álltak elöttünk, és mi hangosan de torkunk szakadtából röhögünk a nagy semmin. Vagyis arra sem emlékszem hogy min nevettünk. Majd egy akkora hátast dobtunk ott a város közepén mint a ház, és nem tudtam felállni. Jézusom. Hova tüntek a Rékáék? Meg a Wiki? Meg a Szandra? Meg a többiek? Ezek az emberek hol voltak ekkor? Még arra emlékszem, hogy hazafele a Thac pályán Rado hányni akart de nem jött neki össze, csak erölködött. Meg arra is emlékszem, hogy valahogy haza jöttem, és kinyithattam az ajtót, csak még gondolom el akartam szívni egy cigit, és kimentem a lépcsöház elé, majd mikor be akartam menni újra, kerestem a kulcsom. Nem találtam sehol, elaludt a villany a lépcsőházban, és a villanykapcsoló helyett faszán becsöngettem a lakásba, aztán radőltem a kilincsre, kinyilt az ajtó én meg beestem. Ez valahogy nagyon megmaradt :) Csak azt nem tudom ez mikor lehetett. Jézusom, rendegeteg dologra nem emlékszem... Még az estém eleje megvan. Csajokkal Bojti, aztán KV, ott beszélgettem valakivel, már akkor is spicces voltam, nagyon is, de arra még szerencsére emlékszem. Aztán kapufa... Innen elvágták a dalt. Ha valaki tud velem valami érdemleges információt közölni a tegnap estémmel kapcsolatban az jelentkezzen. De úgy érzem a tegnap körülöttem lévők is így lehetnek ezzel most... AztaPicsaKurvaÉletHogyLehetEnnyitInni?
ápr
29
Rám tör néha egy érzés, egy olyan érzés amit talán múltnak nevezünk. Múltnak aminek az idő a legnagyobb ellensége. Hogy változik, múlik és rohan. Sokat gondolok a régi szép időkre. Mikor még felszabadultan és gondoktól mentesen tudtam létezni ebben az átkozott világban. Problémák akkor is voltak, és hatalmasnak látszottak, de így vissza nézve a jelenből eltörpülnek azok. A múltamhoz hozzá tartoznak sokan, akik vannak most is a jelenben, csak valami mégis megváltozott. Talán ezt sajnálom a legjobben. Hiányoznak... Főként és elsősorban Rado. Ő is más vizeken evez, és egyre kevesebbet tudok róla, ami nekem nagyon fáj, persze ahhoz, hogy két barát idáig jut nem csak egy ember kell, hanem mindkettő. Nem vesztünk össze soha, nem volt köztünk még egy hangos szóválás sem, hanem valahogy egyre kevesebbet kerestük egymást. Régen nem telt el úgy nap, hogy ne beszéltünk volna, jóformán még azt is tudtam mikor megy ki a mellékhelységbe. Nem telt el úgy nap, hogy ne írtunk volna egymásnak, vagy az első szabad óráinkat együtt ne töltöttük volna. Szinte a gondolataimba látott, mikor hívni akartam mégcsörrent a telefonom, mert már hívott is. Vagy a suliban a teámat szürcsölve néztem ki álmosan a fejemből, és kaptam egy sms-t, hogy jó teázást. Miközben én Oroszlányban voltam Ő meg Tatán. Szabadidőnkben jártuk a túrkálókat, és keresgettük a zsákmányt, vagy épp a tömb elött egy padon ecseteltük magánéletünket, Ő a csajokról, Én meg a pasikról, és kölcsönösen megállapítottuk, hogy egyik nem sem normális. (Na jó, ezen néha vitáztunk:) ) stb-stb...Majd a napokból hetek lettek, mikor már csak heti szinten beszéltünk, és itt kellett volna feltünnie valaminek. Majd a hetekből mára már sajnos hónapok lettek. Azt veszem észre, hogy telik el úgy egy egész hónap is, hogy nem beszélünk. Én próbáltam néha keresni, de mindig valami elutasító válasz jött. Persze, az ember elfoglalt, közben ahogy az idő telik a másik fél annyi mindenről lemarad, hogy néha már fárasztó is lenne elmesélni az egy hónapos lemaradást. De ez akkor sem jó így. Ennek már párszor hangot is adtam, ahogy ma is írtam egy levelet, ami kicsit csöpögősre sikeredett, de remélem megérti amit írtam benne. Hiányzik nagyon :( Persze, sajnos a társaság is felbomlott, és ezzel együtt a többiek is nagyon hiányoznak: Süsü, Lilla, Ikrek, Bubu, Keszi, Rolcsi, Kata, Tito, Szemán, Görög, Lajcsi, Vityó és még sorolhatnám. Hiányzik a régi társaság feelingje, a sok bolond pillanat, a sok ökörködés, és az egész varázsa. Amihez hozzá ratozott a Woodstock Cafe is, és sajnos már azt sem tudom visszacsinálni :( Tudom, hogy már ezt nem hozhatom vissza, bármennyire is szeretném, de valamilyen szinten ápolni lehetne a dolgot, ha mindannyian úgy állnánk hozzá. Azt hiszem minden ember életében vannak nagy változások. Barátok, társaságok jönnek-mennek, mindig vannak koszrszakok, de Én valamiért hittem abban, hogy ez a kis csapat megmarad! Az biztos, hogy majd az unokáimnak sokat mesélek arról az idöszakról (persze egy pár dolgot kihagyva:) ) Mert tényleg egy jól összeszokott kis társaság volt. Szóval tényleg nagyon hiányoztok..., most megint kicsit lelkisre sikeredett a blog, de ma valahogy ilyen érzés tört rám :(
ápr
28
Csak ettől félek:
"Az ember képes a magányt megszokni, de ha a magánya csak egyetlen napra is megszűnik, utána kezdheti a megszokást elölről."
(Richard Bach)
ápr
27
Szotyoládé
| Szerző:
Sziszo
| 11:33 am
Tegnap szombat volt. Dolgoztam délig, és vártam hogy süssön ki a napocska, mert kispiciunokaöcsémnek a 17. születésnapja tiszteletére sütkérezést terveztek náluk a kertben. És igen! Az idő kegyes volt, és kisütött a napocska. Hazasiettem, fáradt voltam. Anyukámék kijelentették, hogy ök nem akarnak lemenni. Én meg gyalog nem akartam lemenni, majd apukám : "Menj kocsival!" Erre a mondatra vártam már miota!!!! :) Én kettesben, a pici skoda fabiával :) Jól kijöttünk úgy érzem. Jó úgy vezetni, hogy senki nem lesi minden mozdulatod, nem kell senkinek megfelelni, csak magadnak! Végre megtört a jég. Lementem, bekajáltam, sztorizgattunk a család egyik felével, majd az idő úgy gondolta : vége a bulinak, és jött egy hatalmas vihar, én pedig haza indultam, végre, nem áztam el, nem kellett esernyő, csak be a kocsiba, és szarni rá, hogy esik :)
Estére nem terveztem semmit, mert nem volt kivel. Zsófi is azt mondta a héten nem jön haza :( Majd a csodás msn-en írta, jön haza, menjünk este valahova a Wikivel. Jó ötletnek tartottam. Este 7körül már csak az volt kérdés Rozsolfó hogy jut be Bajról. Én pedig kiagyaltam, ha napközben oda adták a kocsit nehogy már este ne adják oda, elkértem merészen, és Fater egyből: jól van menjél :) (Szerintem megcsípte a légy, de maradhatna így) Szóval 8kor kocsiba szálltam elröppentem Wikiért, majd Bajra kimentünk Zsófiért, aztán itthon letettük a kocsit, és indulás a KV-ház. Furcsa jelenség volt józanul felmenni, úgy hogy még üres asztalok is voltak fent... Wiki nem akart inni, mert ma (vasárnap) dolgozik. Mi is Zsófival csak light-osan, kikértünk egy kis minőségi bort, Wiki meg sert. Hármasban beszélgettünk a hímnemű lényekröl, kisgyerekekről stb-stb. Majd csatlakozott az asztaltársaságunkhoz Dudi. Vele kiveséztük a retro party minden rejtelmét. Főleg a 3-as számot, amit megígért legközelebb lesz! Sajnáltuk, hogy nincs buli, mert ahogy fogytak a serek meg a borok egyre jobban éreztük a bugit a lábunkba. Ezek után Dudinak jött egy fenomenális ötlete: ha Mohamed nem megy a hegyhez, majd a hegy megy Mohamedhez! És megmutatta nekünk kis rejtekét ahol ott volt az összes retros muzsika. Miközeben oda tartottunk Zsófival rendesen "borogattuk a borunkat", majd mi borultunk a nevetéstől. Wikinek is egyre jobb volt a kedve annak ellenére, hogy nem akart inni. A hely ahol jártunk elég pukiszagú volt...Aztán egy lépcsön be, majd fel, aztán le, majd jobbra, késöbb balra, és oda értünk Dudi kanbirodalmához. Számitogép bekapcs, zene berak, és már szóltak is a jó kis retro számok, majd jött az internet csodája, és sok vicces, ledöbbenő video. Elökaptunk egy szotyit, amit nem tudtam abbahagyni. Aztán 1körül haza indultunk. Versenyt futottunk 4en Zsófi taxijához, és ö elment. Mi pedig 3an (Wiki, Dudi, Én) beugrottunk a benzinkútra cigit venni, mert a KV-ház már "1. zárva van! 2. Hol vannak a poharak?" a kúton bent kb. elvetettem egy napraforgó földet amin Dudi úgy nevetetett, és viccesen rámszólt, hogy "ne szotyogtassak már" ezen aztán én nevettem magam halálra. Majd a kút bejárata elött még beszélgettünk picit, pl. arról, hogy mikor legyen a retro party a KV-ba amit még ki tudott harcolni a Valiból. Wikinek és nekem május 17-e felelt meg, szóval akinek az az időpont nem jó, nálam lehet panaszkodni, de úgysem érdekel :) Mire elindultunk onnan kb. 3méteres szotyihéjdombon álltunk, ami úgy vettük észre nem tetszett a kutasoknak, ez van. Na, ezek után elmentünk haza csicsikálni.
Amúgy tök jó volt. Nem történtek nagy dolgok, mégis jól éreztem magam. Szeretem ezeket a légből kapott ötleteket. Igaz remélem Dudi vissza viszi a poharakat szerdáig, mert nem szeretnék a Valival rosszban lenni :S Szerdán még bulizok! Aztán vissza kell magam fogni, mert a jövő hónanapban rendesen lesznek kiadásaim...Juj, de várom :) :)
ápr
26
Tourinform
| Szerző:
Sziszo
| 1:12 pm
Azt hiszem nyitok egy utazási irodát, és utakat fogok szervezni, tervezni. Két napom abból állt, hogy szerveztem az Angliai utazást, a végére nagyon belejöttem. Ha minden igaz, lesz is aki felvisz minket Pestre a reptérre (azért írom többes számban, mert Skanya is úgy néz ki velem tart, hétfön dől el, és akkor neki is foglalgathatok) Elöször is repülöt kellett lefoglalni, ugyebár jól eröre tervezve néztem a légitársaságok ajánlatait, és sikerült találni egy akciós járatot, amivel az odaút csak illetékdíjba kerül. A vissza út is elég elfogadható. Igen ám, de a gép East Midlands-be megy, ahonnan el kell vergődni Sheffield-be, így tarnsferek után kellett nézelödni. Hosszas keresgetés után ez is megvolt, és találtam buszt, ami elvisz a célállomáshoz. Cirka 15fontért oda vissza. A repülö ottani idő szerint 21.45-re van ott, és a busz 22.40kor indul amivel 23.20ra érünk Sheffield-be ahol már várni fognak ránk :) Ha már ennyire ment a dolog, gondoltuk nehogy már kihagyjuk Londont, így Sheffield-ből Londonba tartó buszokat keresgettünk. Találtunk is, és le is szerveztük azt is. 21-én éjjel megyünk 1.30-kor (a buszon lehet csicsikálni, mert az út időtartalma 5órácska-távolság 220km) azaz 6.30-kor leszállunk a Viktoria Stationon. Kihagyhatatlan dolgokat fogunk elsősorban meglesni (no meg minden bele sem fér 1napba..) pl.: Big Ben, Tower Bridge, London Eye, Buckingam Palota, Trafalgar Square, Oxford Street stb-stb.. majd meglátjuk mi fér bele az időnkbe, mert este 23.30kor irány vissza Sheffield, hajnalra "otthon" is leszünk. Másnap (22-én) megnézzük Sheffield hatalmas bevásárló központját a Meadowhall-t, és Jani munkahelyét. Látom elöre, hogy nem az alvásról fog szólni ez a pár nap, dehát nem is arra készültem. 23-án hamar el kell indulnunk 11.30kor megy vissza a transfer a reptérre, a gép pedig 16.15kor indul Budapestre. Amivel 19.45re vagyunk Ferihegyen, szintén jönnek értünk. Másnap pedig vissza kell rázódnom a megszokott szürke hétköznapokba, hiszem megyek majd dolgozni.., valahogy össze kell majd kaparni azt a sok-sok pénz amit majd elszórok odakint, de valahogy most ez érdekel a legkevésbé, csak menjünk mááááár! :) :) :) Valaki nem tart még velünk? :)
ápr
23
VÉGRE! Végre, tudom hogy mit várok, hogy mi az az időpont amihez vissza tudok számolni. Kaptam szabit május 19-23-ig, ami azt jelenti, hogy senki és semmi nem gátolhat meg abban, hogy elrepüljek Angliába rég nem látott Janihoz! Lehet vissza számolni a napokat és a heteket. Már csak 3hét, azaz 25nap! Sok izgalmat rejt ez a kis kiruccanás. Pl. még soha nem ültem repülön, és az a durva, hogy az első légi utazásomat egyedül fogom megtenni. Aztán East Midlands-ből el kell valahogy jutnom majd Sceffield-be, ami még kérdéses, hogy hogyan is lesz, de azt még kitaláljuk. Nomeg nagyon kiváncsi leszek az első találkozásra, az első szavakra az első ölelésre, hogy mégis hogyan fog eltelni az a pár nap stb-stb. De már most félek attól, hogy majd haza kell jönnöm. Na, erre nem is akarok gondolni, most az a lényeg, hogy MEGYEK! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! ! !