Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
ápr
20
Hihető és egyben kreatív ötleteket várok, hogyan adhatom be az új fönökömnek, akiknél 3hete dolgozom, hogy május 19től-23ig (az-az 4hét múlva) szeretnék szabit kivenni, hogy kiutazhassak Angliába mert baromi olcsó az út! Az ötleteket legkésöbb kedd reggelig várom, mert akkor megyek dolgozni. Előre is köszi a segítséget..! Ja, és ha már ilyen nagylelküek vagytok akkor megadnám a bankszámla számomat , pénzbeli segítséget is szivesen fogadok :) :) :) Hálám örökké üldöz! Csak utol ne érjen! :D
6
hozzászólás
ápr
20
Antifitness
| Szerző:
Sziszo
| 5:43 pm
Mai termés:
-Reggeli: tejberízs
-Ebéd: rántott karfiol, krumplipüré-Du. Szörf környéke Zsófival: 2 kislángos (jó az felér egy naggyal), 2gombóc fagyi, egy jégkása, 2 fahéjas palacsinta
-Véredmény: hanyadtfekvés egy stégen, nagyokat szuszogva, és röhögve a viccesebbnél-viccesebb múlton.
ápr
19
Bonjour csepp :D
| Szerző:
Sziszo
| 4:35 pm
Pénteken ismét kávéházas témázás volt. Találkoztam Rékával, Zsófival és Jumbóval a buszvégen, hoztak megint ajándékot amit a kávé elött el is fogyasztottunk. Közben sztoriztunk, és átbeszéltük a "bonjour csepp" fogalmát :). Hamar értünk megint oda, buli még nem volt, de azt hiszem a szokásosnak mondható nyitó táncot elkeztük megint Mi. Jumbó nem érezte jól magát eleinte, aztán egyszer csak azt hallottuk hogy üvölt mint egy barom, és akkor tudtuk, hogy Jumbó végre "megérkezett" közénk! Ment a tingli tangli, megint egyszer csak 65332972tancoltak körülöttünk. Tomival megbeszéltük, hogy fél1-kor megyünk haza, mert neki szombaton suli, nekem meg meló, és majd húzzuk egymást haza, ha valamelyikünk ellenkezne addigra! Álltunk a pultnál, mert Tamás kikért nekünk egy kör alattomost, közben beszélgetésbe kezdtünk Valival, aki szomorú hírt közölt... Április 30. party (ez eddig nem rossz) majd hozzá tette, szezonzáró...Ez azt jelenti hogy a nyáron igen megcsappan a partyk száma a KV-ban. Zsófi annyira letargiába esett, hogy a könnycseppek gyűltek a szemébe, és egy hanyag mozdulattal még a pultra is kiborította a vadászát, mintha már minden mindegy lenne. Szóval meg is beszéltük, hogy 30-án hullaextraivászat lesz. Az egy szerdai nap, de nem baj, mert elsején nem kőőő dolgozni!!!!! Az estém folyamán kb. 6-an kérdezték meg hogy fogytam-e? Vagy állították tényként. Ebben az a meglepő, hogy a mérleg kilóban nem mutat változást, viszont ahogy a boltban próbálgattam rá kellett döbbennem hogy bizony csökkent egy számot a nadrágméretem. Felvettem vagy 20nadrágot, mert azt hittem biztos csak félre van méretezve, de mindből kisebb kellett. Talán a lelki állapotomnak köszönhető, pedig én ezen mindig bazsajogtam, hogy én tuti nem tudnék olyan depis lenni, hogy amiatt fogyjak. Hát lehet mégis... Na visszakanyarodva: tánci-tánci ment tovább, mígnem az aznap vásárolt pólómat (amit saját magam adtam el magamnak) leöntöttem egy elég nagy kortyocska vörösboroskolával! Tök örültem neki. Elmentünk pisikélni a csajokkal, ahol Zsófi parádézott, és hogy ki ne tudjon jönni a mellékhelységből Rékával ketten nyomtuk az ajtót, miközben Zsófi erösen ellenkezett, és kiabált, hogy: " Nyizzzssmmáákíííí " Megvitattuk Rékával amit mindig szoktunk: Mitől ivott be ennyire??? Sose jövünk rá. Majd eljött a fél1.
Tomi menjünk!
Jó,jó! Megyünk, csak még egy szám!Szám vége. Új muzsika:
Tomi menjunk!Jó,jó!Csak még ez az egy szám.Ígérem!
Stb-stb....Így ment ez 1-ig, mikor elmentem vettem útravalóként egy melegszendvicset, és mire vissza mentem Tömásért, addigra eltünt. De ha jól sejtem nem haza ment... No, de én szedtem a sátorfám indulás haza, vacsi a kacskaringós úton majd ágy. Kelés 6.30kor amiből 7óra lett, mert a telefonomat folyamatosan vissza állítgattam ébresztésre. Na, ekkor meg rohanás, pancsi, szesszag eltüntetése, valami ruha. (érdekes ilyen helyzetben nem öltözködök órákig, hanem amit találok elsőként azt magamra kapom) nyomás meló! Erről csak azt tudom mondani: Immmádok másnaposan melózni! Aztán haza, ebéd, és alvás délután. Közben azon agyaltam, hogy Én és csajtársaim egy része, nagyon hasonlít egy KVházi fiú társasághoz, akik szintén mindig hulla részegek, és olyasmi vicces dolgokat művelnek mint mi, csak mi csajos kiadásban. A különbség az hogy nekünk nincs zenekarunk, mert mi ahhoz bénák vagyunk. Vagy lehet hogy mi már el is elittuk a fel nem fedezett tehetségünket :)
ápr
15
Negativitás
| Szerző:
Sziszo
| 9:34 pm
Mostanában probáltam a velem történteket viccesen és humorosan megfogalmazni, hogy ne csak a negatívumokról számoljak be, amik sajnos elég nagy mértékben vannak jelen az életemben. Igen, barátaimnak köszönhetően volt pár csodás hétvégém, és csodás napom, amit lehet tudatosan vagy nem tudatosan tettek velem, és ezért nagyon hálás vagyok nekik. De sajnos ahogy egyedül maradok, az agyam egyből el kezd kattogni, agyalni, és mindenféle képleteket gyártani a velem történtekről. Mindig oda lyukadok ki, hogy szeretnék ebből a rémálomból felébredni, és szeretném ha minden onnan folytatódna ahol abba maradt. Szeretnék egy szűkös ágyon felébredni, ahol mindig elgémberedve keltem, és csak egy reggeli álmos mosolyt várok, vagy egy kedves szót vagy bármit. De minden reggel egyedül kelek, és sajnos nem jön el a rémálom vége... Próbálok pozitívan hozzá állni a dolgokhoz, és csak arra tudok gondolni, hogy ez az egész azért történik most velem, mert utána valami nagyon jó és váratlan fordulat újra fényt csal a szemeimbe. Újra látni fogom az élet pozitív oldalát, és lesz miért reggel felkelnem. Jelenleg csak az tart életben, hogy egész héten azt várom, hogy legyen péntek vagy szombat vagy akár mindkettő mikor barátnéimmel kieresztjük a fáradt gőzt némi ital segítségével, és rongyosra táncoljuk a lábunkat amolyan "rossz gondolatok" üzés céljából, mint valami bantu törzs. De úgy érzem már a részegség sem old fel... Aztán a hétvége után ismét jön egy hét amin át kell vergődni. A napok, hetek, és mostmár hónapok telnek. Nagyon gyorsan és mégis iszonyatosan lassan. Ha tudnám hogy mit várok, mi lesz az a nap amihez vissza tudok számolni, akkor sokkal egyszerübb lenne. De nem tudom mit várok, mégis csak várok. Tudtam hogy nehéz lesz, de azt hittem idővel ez az érzés talán enyhül. De nem! Egyre-egyre erősebbnek érzem, és úgy fáj hogy szétfeszít belülről. Teszem fel magamban a kérdéseket: Miért történik ez velem? Miért kell most ennyire szenvednem? Miért nincs már vége? Miért nem tudok másra gondolni? Miért készítem ki saját magamat? Miért nem hallgatok azokra az emberekre akik a dolog ellen beszélnek? Miért? Miért? Miért? A válasz: Fogalmam sincs, én szeretném a legjobban tudni, de amig saját magamnak nem tudok válaszolni, addig hiába is keresem a választ. Majd jön magától. Remélhetőleg...
ápr
14
Elmentem a fogorvoshoz. Persze a körzeti dokim nem rendelt. Nem is fog egész héten. Tök jó, hogy ezt megtehetik. Fekutattam a helyettesét a rendelőben. Leültem és vártam a soromra, majd kijött az asszisztens, mondtam neki, hogy Én nem ide tartozom, csak a dokim nem rendel, és ezért jöttem ide. Erre a nőci: "jó, de mi a probléma?" Mondom neki még türelmessen: "Hát fáj a fogam..." Erre a válasz :"Jó, mert csak úgy fogadhatjuk ha fáj, hívni fogjuk, várjon egy picit" Megérkezésemkor az idő 9.45 volt. Vártam. Közben az emberek folyamatosan cserélödtek körülöttem csak Én voltam állandó váró. Még mindig vártam. Az idő közben 11 óra lett. De még mindig vártam. Enni sem ettem reggel, mert minél elöbb el szerettem volna ezt intézni, mert egész hétvégén gyógyszeren éltem. 12kor már az éhségtől alig látva kezdem igen türelmetlen lenni. Majd úgy döntöttem, ha nem én leszek a következő páciens akkor felállok és hazamegyek. Alapjában véve sem szeret az ember fogorvoshoz járni, de az ajtón keresztül végig hallgattam vagy 20fogfúrást, amitől az ember akarva-akaratlanul kétségbe esik. Na, jön az asszisztens, és mondja a nevem 12.30kor. Úgy voltam vele, hogy tudom hogy fájni fog, ha bármit is csinálnak vele, pláne ha kihúzzák, de ettől a fájdalomtól amit a hétvégén éreztem már minden csak jobb lehet. Bementem, és a doktornő megkért rá, hogy vegyem ki a piercingeimet. Mondtam neki, hogy a nyelvemből még csak-csak megoldom, de a másik kettőt had ne kelljen kivennem, mert akkor kb. 4óráig feltartom a rendelést. Beleegyezett, beültem a székbe és megleste a fogamat. Aranyosan és kissé humorosan megjegyezte: "Jaj, milyen bölcs lett valaki" Én ennek a dolognak annyira nem tudtam örülni, és már azt vártam hogy közli velem hogy akkor kiszedjük. De neeeem! Tanácsa a következő volt: fogjak egy fél literes tejet fagyasszam le, majd tekerjem törülközöbe, és 20percig fagyasszam az arcom, majd 20 perc szünet, és újra fagyasztás, mossam gyakran, mégha nagyon is fog fájni, és tornásztassam a számat... Kérdem Én: és akkor minden rendben lesz? Erre a válasz: a nehezén már túl van, a fog félig kijött, és úgytűnik lesz helye, ha belázasodna, feldagadna az arca vagy szájzárat kapna akkor jöjjön vissza és írunk fel antibiotikumot. Berakott a fogamba valami fertőtlenitő csikot egy darab vatta kiséretében, mondta hogy harapjak rá, és 20perc múlva köpjem ki. Nem tudom leírni az ízét, de még most is kiráz a hideg, ha rágondolok. Majd utamra engedett. Szóval majd 2 órás várakozás után végeztem, és a dologban az a szép, hogy nem csináltak velem szó szerint semmit, és ahogy batyogtam haza a fogam ugyan úgy fájt mint mikor még odafele mentem. Ráadásul a fél szabadnapom ráment, és még el akartam intézni egy jópár dolgot délelött, ami aztán el is maradt. Köszönöm a segítséget! Itthon a szokásos fájdalom csillapító, aminek megint kezd kimenni a hatása, és kezdek ebbe az érzésbe beleőrülni! De azt mondjátok meg, hogy akkor most mit csináljak???
Ja, és megnyugtatás képpen, hátha agyon izgultátok magatokat, hogy szegény Sziszo nem eszik vasárnap lángost..! Sikerült kijutnom egy barátnőmmel a Tófarokba és be is nyomtam 2kis lángost, és még megtetőztem a napot egy jégkásával is! Szóval a vasárnapi napi célom teljesítve lett. Bárcsak minden célt ilyen egyszerű lenne megvalósítani... Na ennyi!
ápr
13
Furcsa dolgaim vannak mostanában. Pl.: a tegnapi eset is az volt! Egész nap mély depresszioban kavarogtam, volt egy beszélgetésem ami elég rendesen lehúzott a mély pontra, mondhatnám azt is hogy a depresszio kutyagumi ahhoz képest amit éreztem. Nem is volt nagyon kedvem menni sehova, mégis úgy éreztem megcsörgetem Zsófit, hátha tud ajánlani valami visszautasíthatatlan ajánlatot az estére tekintve. Nem csalódtam benne, így is lett. Megbeszéltük 9-fél10körül KV. Inni sem nagyon akartam se nem nagyon tudtam mert a 3. fájdalomcsillapítót toltam magamba a nap folyamán a helyes kis félig kijött bölcsességfogam miatt, amit az inyem úgy gondolt, hogy nem enged ki. Kb. még az agyam is lüktetett egész nap. Leértem a KVhoz, ahol megláttam Tamás barátomat és csapata egy részét, Tomi egyből böszen nyujtogatta nekem a 2literes bekevert vörösboroskolát, de ekkor még türtőztettem magam, és visszautasítottam. Bementünk a Kávéba, ahol gondoltam na jó, egy deci bortól nem lesz semmi bajom, és veszek hozzá ásványvizet mint a nagyok, és azt megiszogatom. Szóltam a pultos Zsófinak, hogy figyeljen rám, ne engedje hogy igyak, ha már látná rajtam hogy gáááz van, nyugodtan küldjön akkor haza, nem fogok megsértődni. Szóval bebiztosítva magam elkezdtem italozni, megjött Zsófi és Réka is akik mint a trendi lányok bevertek már egy üveg pezsgőt (almalével) kedvük jobb volt már mint az enyém, de Én mondtam is nekik, hogy ne haragudjanak, Én nem leszek ma ivócimbora. Helyettem ott volt Tamás és Karesz, akik akkora sót nyomtak le az alsó szinten, hogy meg is érdemelt egy pár fényképet, mikor Kárcsí térdelve az asztalon ölelgette Tomit aki már nagyon aludni szeretett volna, de az egészben az volt a szép, hogy Karesz feneke pöppet kilátszott. Koncert volt fent a szórakozóhelyen, és mire észbe kaptunk hogy kéne lötyögni, pont vége lett az utolsó dalnak. Gondoltuk nem baj, majd akkor biztos gépről fog menni a zene. De mivel a koncertre megítélésem szerint nem volt túl nagy igény, és láttuk hogy kevés az ember, elcsüggedtünk, hogy mi akkor már nem fogunk itt táncizni. Ekkor Zsófinak jött egy fenomenális ötlete: "mennyünk ki a Pikantoba!" Valahogy általános esetben erre azt feleltem volna: "na neeeeem, Én oda neeeeem!" De most más válasz jött tölem: "Jó de akkor igyunk!" Gyors pult egy-egy feles. Közben taxi hívás Vali segítségével akitől kaptunk számot. Gyors pisi, majd Zsófival úgy döntöttünk ez így még nem jó, nagy rohanásban nagy kiabálás: "Vali, mégegy kört!" Közben Réka felviharozva: "Ti mit csináltok itt vár a Taxi." Gyors hörpintés, kabátok felkapkodása, Tomit elkapva és berángatva a taxiba irány az elit Pikanto. Ebben számomra csak egy bökkenő nvolt: ruházatunk nem túl a helynek megfelelő...Sportcipő, farmernadrág és mindenféle halálfejes poló és egyebek. Zsófiékat annyira már ez a dolog nem érdekelte, mert ők egy pár körrel elöttem jártak. Engem kicsit fusztrált. Szóval kocsiba ülünk, Zsófi nyerni akart a taxiba, mint a TutiFuvarba vagy mi volt annak a műsornak a neve amit Gianni vezetett. De valamiért nem nyert. Közben Tomi csak azt hajtogatta: "Mit keresek Én itt????" Majd beértünk a Pikantoba, ahol Tamás a jegyszedő kisasszonyokat probálta puhítani, hogy nem mehetnénk-e be 4en, mondjuk ingyért...Nem is értem miért nem egyeztek bele. Na mindegy belépő kifizetve, gyors kabátokat lepakoltuk valami vadidegen asztaltáraság székére halmozva, és irány a parkett, táncoltunk már egy jóideje, és tényleg fusztrált a dolog picit, ahogy körbe néztem minden csaj magassarkúba mellet kidobósba, hajbelőve, éppen koktéllal a kezükbe vonaglottak. Mi nem így festettünk. Cseppet részeg Tamás jobbra-ballra dölve innen onnan megtámasztva rázta a bugit, és ahogy a fentiekben leírva mi csajok, sportcipősen, polósan sereztünk mert másra már nem futotta. Nem is értem miért nem hódítottam az este folyamán :) Meglepett hogy ennyi Pikantoba járó ismerősöm van, jó volt velük egyet táncikálni. Na szóval már egy jóideje táncoltunk a jó kis mulatós zenékre, mikor Zsófi értelmes kijelentése a megérkezésünk után kb. 40percel: "Jéééé, itt élő zene van?!?!" Volt nagy kacaj mondhatom. Réka felhívta a figyelmemet, hogy itt van kotta szóval vigyázzak! Rendes volt köszönöm a figyelmeztetést. De teszem hozzá, a KVban is megkaptam a koncerten, hogy itt nyugodtan tombolhatok, mert itt nincs kotta! Asszem ez rám ragad már mint levélre a bélyeg :) Szóval sokat táncoltunk, meg nevettünk meg készültek party pikcsek is, és rá kell jönnöm arra, hogy az ember tudja magát úgy is jól érezni ha nem mata részeg, hanem talán spicc közeli állapotban van. Vigyáztam azért magamra, de így is többet ittam mint terveztem. Hazafele, Zsófit Rékát betettük egy taxiba, gondolom Zsófi még itt is nyerni akart:) Mi pedig Tomival elindultunk hazafele a tóparton, ahol soikat-sokat beszélgettünk, már amennyire még ment neki. Olyan 3óra 10perc körül indulhattunk el. Aztán szétváltak utjaink: Tomi remélem épségben hazaértél! Majd folytattam tovább utam. Összetalálkoztam a buszvégen Gergővel és beszélgetésbe kezdtünk, mert az olyan tök természetes, hogy hajnali 4kor megtorpansz és kivesézed az élet nagy dolgait! Rágyujtottunk egy cigarettára, és meséltünk. Ő magáról, és magamról, mert persze hozzá is eljutott a"A HÍR" amiről fél tata beszél, de persze hozzá is csak foszlányokban. Úgy vettem észre, hogy Gergő teljesen megértette azt amit Én mondtam neki, és meglepetésemre, még helyeselt is, és nem azért, mert ezt vártam tőle, hanem mert tényleg igy gondolta, és meglepett, mert nagyon kevés ember van aki ebben a dologban mellém áll, és bízatat! De Gergővel mindig jól megértettük egymást, olyan negyed évente fél évente szokott lenni egy-egy nagyobb beszélgetés köztünk, és az úgy gondolom mindig öszinte. Szóval úgy elbeszélgettünk ott, mintha egy vasárnap délután futottunk volna össze valahol. Olyan 5óra körül hazakisért, majd én itthon elvágtam magam mint egy darab fa. Reggel meglepetésemre korán keltem és fitten. Azt leszámítva, hogy kiment a fájdalomcsillapító hatása, és a fél arcom le akart szakadni. Gyors reggeli, és a már megszokottnak mondható gyógyszer. (Holnap fogorvoshoz kell mennem :( ) Aztán egyetlen társam a fejhallgató és a Skype, mert Jani ment dolgozni! Büszkeségem végre dolgozik, és ez nagyon jó!!! Most pedig épp pacienseket keresek egy délutáni lángosozásra, eddig nem túl nagy sikerrel! Szóval ha valaki szeretne jönni az szóljon, mert Én nagyon szeretnék LÁNGOST enni!!!!!!!! Értesültem tegnap arról is, hogy egyre többen olvassák a blogomat, és ennek Én nagyon örülök, remélem nem túl unalmas, fárasztó, és hangulatlehúzó...De jó szórakozást kívánok hozzá mindenkinek! Na, mára asszem ennyi, megyek és keresek tovább lángosos társakat! De beérem egyel is, csak jöjjön már valaki!!!!!
ápr
11
Ha ott jársz lenn...
| Szerző:
Sziszo
| 5:59 pm
Olyan sokszor fájt,
hogy akit szíved várt,
el sem jött, mert épp máshol járt!
S aki fontos volt,
csak játszott,
csak bántott!
Mikor tévedtél, mikor néha féltél, nem szóltál, s én láttam, elvesztél de bárhogy is féltlek, legjobb, ha én csak értelek mást nem segíthetek!
Néha ott jársz lenn a mélyben - nézni is fáj, s nekem várnom kell, hogy visszatalálj... Pedig megfognám a kezed, de nem tehetem, csak némán nézhetem!Aki bántott rég s ami bánthat még, ha megtehetném, eltörölném, sose engedném, hogy bántson, hogy fájjon!
Akad néhány könny, mire nem volt vigasz, s néhány kérdés nem kap választ már. S ha félsz majd egy éjjel, vagy az, ami fáj, nem múlik el én itt leszek, ha kell!Néha ott jársz lenn a mélyben - nézni is fáj, s nekem várnom kell, hogy visszatalálj pedig megfognám a kezed, de nem tehetem!
Bárhogy is fáj a félelem, szívedet meg nem védhetem... S bárhova jutsz így nélkülem, csak némán nézhetem...
ápr
7
Egy Én, valaki más, mégis Én
| Szerző:
Sziszo
| 10:52 pm
Hatalmas lépést tettem meg saját magammal szemben, amitől embernek érzem picit saját magam. Mikor eljutsz egy olyan szintre, hogy nem a saját önző érdekedet nézed, amit a szíved diktál, hanem hallgatsz az eszedre, és nem azt mondod amit szeretnél, hanem azt amit mondanod kell, mégha a szíved bele is szakad, de tudod, hogy ezzel sokkal többre mész. Nem tudom megmagyarázni ezt a tettemet, ha belegondolok, most egy nagy vágyam ellen beszéltem, és minden jó lett volna nekem, de neki nem! És ezt tartottam szem elött! Talán tőle tanultam azt az óriási öszinteséget, és ezt a látásmódot. Mikor feltétlenül tudsz gondolkodni. Ezt egy ember váltotta ki belőlem, még sosem találkoztam ehhez hasonló érzéssel, és ezt köszönöm neki, ahogy nagyon sok minden mást is. Kicsit úgy érzem felnőttem mellette, és máshogy látom a világot és saját magamat. Nem érdekel az emberek rosszindulatú véleménye. Úgy gondolom ez az év vízválasztó lesz az életemben, és átértékelek minden létező dolgot a földön.Megtudtam kik a barátaim, kik akik csak úgy csináltak, megismertem saját magam, szereztem új barátokat, és mindezt csak neki köszönhetem. Köszönöm azoknak is akik mellettem állnak most, és tudom hogy mellettem is fognak, és átsegítenek ezen az óriási harcon amit saját magammal vívok! Néha úgy érzem ezen sosem fogok már túlesni. Benne vagyok nyakig egy dologban, amiről talán túl sokat is tudok, de nem szállhatok ki! Meg kell csinálnom, és nem magam miatt, hanem miatta! Segíteni akarok ahol csak tudok, mégha ez nekem fáj is! És fáj! Kegyetlenül fáj!
ápr
7
Kicsi mese 6 lányról
| Szerző:
Sziszo
| 6:30 pm
(filmünk szereplői kitalált alakok a műsorban csúnya szavak hangzanak el, megtekintését semmilyen korosztálynak nem ajánljuk)
Hol volt hol nem volt volt egyszer egy szombati nap. Ezen a szombati napon buli készülödött egy helyen amit KVháznak hívnak. MindentmegiszikZsófi, és alkesztársa Sziszo, már egész délután erről beszéltek az internet csodáján azaz az MSN-en. Tervezgették a közeljövőt, és tárgyalták le a rendszert. Meg is beszélték hogy 7kor találkoznak alkesz Sziszoék elött MindentmegiszikZsófival és VisszahúzódóEgyébkéntÁllatRékával, majd útjukat egy kocsma fele indítják mert a KVház igen csak drágának bizonyul. Továbbiakban a Kocsma elött (ami csak bojti) találkoztak SzépenrajzolWikivel, NefényképezzLeSzandrával és TáncosKatinkával, majd így 6an bevonultak az elit helyre, ahol kikérték a maguknak való un. MACIFRÖCCSÖT! Az alkesz bácsiknk nagyon tetszett ez a különleges társaság ami megjelent a kiskocsmában, ezt mindenféle megjegyzéssel támasztották alá. A nagy beszélgetésbe a jányok megittak egy-két Macisitalt, de még nem érezték kellő képpen jól magukat, így kénytelenek voltak némi rövid italt is maguk elé kapni. Ittak is mint a kefekötő, majd SzépenrajzolWiki (aki már nagyon nem volt a helyzet magaslatán) felboritotta az éltető nedűt: egy rövid Unicumot. SzépenrajzolWiki kétségbe esetten kezdte kicsavarni a terítőből az italt majd szívószállal szívni az asztalról kisebb-nagyonbb sikerrel ment is. A társaság egyre nagyobb hangal volt, egymás szavába belevágba órdítottak. Majd egyszer csak egy férfi hang: Záróra. Gyorsan kikértek még szolidan a lányok egy-egy rövidecskét, közben megjelent Péter és Ádám is, így már nem volt puncizsúr, és együtt elindultak a KVházba. Tata valószínű értesült az eseményről, mert az a fogalom hogy CSEND megszűnt számukra létezni. A kis csapat beért a KáVéHázba, ahol még nem állt nagyba a bál, így MindentMegiszikZsófi és AlkeszSziszo nem hazudtolták meg magukat és elkezdték a bugit, de most a többi leányzó is segítkezett. Majd Zsófi és Sziszo gondoltak egyet, és a pult felé vették az íránít, ahol gondolkodtak mit is igyanak KocsmárosnéVali pedig várta hogy majd csak kinyögik a lányok, erre Sziszonak lett egy fantasztikus ötlete, olvasta valahol a legujabb cocktailt, melynek neve nem volt más mint : Batman!!!!! KocsmárosnéVali értette egyből miről is beszélnek, és már töltötte is ki nekik. Majd innentől kezdve nem volt más mint idő kiesés, párbeszéd elfelejtés, és hasonló dolgok. Egyik lány jobban kész volt mint a másik, és csak táncoltak, meg táncoltak. Kb. 3óráig mikor is a kicsi csapat szétbomlott és mindenki elindult haza a kacskaringós hazafelé vezető úton! DE: a jányok, a jányok, a jányok angyalok :)
11
hozzászólás
ápr
5
Ez volt tegnap, meg ez vár rám ma:
| Szerző:
Sziszo
| 2:00 pm
Hát nem sokáig élvezhettem ki a szombaton nem dolgozom dolgot. Mindegy, mire hozzá szoktam volna, addigra meg is szakadt. Úgy érzem kezdek belerázódni a dologba, de nem kiabálom el... Ez van, meg kell szokni. Tegnap meló után találkoztam Tomival a Tóparton, és végre józanul is tudtunk kicsit beszélni, jól esett hogy elmondta Ő is mi nyomja a szívét, és ha segíteni nem is tudtam talán a hallgatásommal is segítettem, szeretem én is ha ki tudom magamból adni ami bánt, kicsit megkönnyebbül az ember. Remélem ezt Ő is így látja?!? És még annyit tudok hozzá fűzni, hogy: Tomi most légy erős!
Aztán nem is mentem sehova sem este, talán azért mert nem akartam az első szombatomat csík szemekkel tölteni a munkahelyemen, de jól is tettem, mert rengetegen volak, és fittnek kellett lenni. Igaz felkelni annyira nem volt egyszerű, mert éjfélig a gép elött ültem.
Na, más téma, ma este hatalmas partyt csapunk csajtársaimmal. Jön Wiki, Réka, Zsófi, két darab Szandra és Katinka, bevonolunk egy vendéglátó egységnek igen csak nem nevezhető helységbe, ami inkább késdobáló, de nem baj, ott rendezünk egy puncizsúrt, és valószinűleg kibeszéljük az összes hímnevű lényt a földön, és nagyon jól fog esni, majd átrongyolunk a KV-ba, ahol megmutatjuk a tagoknak hogy is kell a retro partyn mulatni. Jól szoktak sikerülni az ilyesféle megmozdulások :) Bízom benne, hogy majd a Kávéházban találkozom Radoval, mert Tomi azt mondta ma ö is elmegy velük Tatu koncerre, és este majd ök is beesnek valamikor! Remélem Rado Te is szándékozol feljönni! Szóval ezt tartogatja számomra ez a nap, és várom. Úgy érzem ezek kicsit erőt adnak a szürke hétköznapok és gondok áthidalására. Feltölt energiával (jó ezt vasárnap nem fogom érezni, mikor átalszom majd az egész napot) de amúgy igen is segít, és erre van szükségem. A csajokra, a KV-ra, a partykra az italra, és mindenre ami ezzel együtt jár.Szóval TÖLTÉSRE FEL! :)
ápr
4
Biztosan lelhetsz megváltást,
talán valakinek egyszerű szavaiban,
vagy egy álomban, vagy valakiben, akit szeretsz.Csak egy ilyen dologra van szükséged,
és lesz miért folytatnod.Ha nem veszíted szem elől,
és megőrzöd a szívedben, mindegy, hány bús éjszaka áll előtted,lesz erőd túlélni.
(Watashi no Ookami-san c. film)
ápr
2
Mindig minden új! :( Vissza az állandóra!!!!!!
| Szerző:
Sziszo
| 10:31 pm
Nem is tudom mit írjak, gondoltam illene beszámolnom az első munkanapomról az új helyemen, de nem tudok róla mit írni. A hely, szép, jó, forgalmas, kedvesek a Főnökök, és minden tökéletes lenne. De valamiért nem az. Azt gondolom hogy kicsit "honvágy" tört rám, és igen, talán pont amiatt az átkozott "udvar" miatt, amit már attól függetlenül, hogy történtek érdekes dolgok, mégis a magaménak éreztem. A Zöld Lovagot, Plegykát az Étkezdét, az embereket, az összes boltot, az udvart a padokat és mindent. Ott tudtam hogy mindig történik velem majd valami. Másnem a Banya felidegesít, amin majd jókat derülök. De itt? Nincs semmi. Ha ki is nézek az ablakon, csak az egykori piac teret látom ami leginkább most egy sivatagra emlékeztet. Szerettem a Kláriéknál dolgozni főleg az utobbi fél- 3/4évben, hiszen teljesen a magam ura voltam. Olyan saját magam kisfőnöke. De itt új játékszabályok vannak, más szokások, más munkarendek, más nyavaják, amikre nagyon nehéz átállni. Igyekszem ,annyira szeretnék nekik is bizonyítani, hogy "jó vagyok"! De félek is töle picit! Furcsa volt az is, hogy igaz Jani már egy ideje nagyon messze van, mégis az internet segítségével a nap bármily órájában tudtam hívni, mert a melóban is volt net. Itt mint írtam is, nincs. Alig vártam az 5órát, robogtam haza a és ültem is a gép elé, hogy halljam a hangját. Kláriéknál nem néztem soha az órát mostanában, szórakoztató volt a munkám, és egybeforrt az életememmel. Talán azért, mert a páromat is ott ismertem meg, és sok emlék köt oda. Be kell vallanom, hiányzik a pletyka palota. De túl kell élni! Erősnek kell lenni. Akik a helyünkre jöttek fotóstúdiósok-Istvánék-nagyon rövid idő alatt úgy gondolom egész jóba lettem velük. Ő volt az egyetlen akivel sikerült azóta beszélnem mióta eljöttem. Mondott egy mondatot ami igazán jól esett: "Elmegy az udvar egyetlen színfoltja?!?"---> nagyon jól esett! Ez van, az egyetlen dolog ami bíztat, hogy itt több lesz a pénzem (valamivel). Azért még ebből sem megyek Kubába nyaralni :( De talán Sceffield-be kijutok, bár, ez a dolog is kezd egyre érdekesebb lenni. Miért jár rám ennyire a rúd az elmúlt pár hónapban? Mit tettem ami miatt ennyit kell szenvednem? Mit? Már csak abban tudok bízni, hogy ezek után csak valami nagyon jó jöhet! Mire azt hittem vége a változások időszakának az életemben egy időre, addigra megint változás állt be a munkahelyem tekintetében. És bár szerencsésnek kellene magamat mondani, és tudom is hogy az vagyok, hogy így sikerült elhelyezkedni máshol, hogy 1percre nem voltam munka nélküli, de akkor sem érzem magam szerencsésnek. Nem :(
Tomííííí! Pénteken tényleg szeretnék veled beszélni az élet nagy dolgairól! 5ig dolgozom, de utána teljesen szabad vagyok, úgyhogy Rád bízom a részleteket! :)
ápr
1
Derült égből villámcsapás...
| Szerző:
Sziszo
| 8:26 pm
Gyors, és eseménydús délutánon vagyok túl. A helyzet a következő: ugyebár bezárt a bolt ahol dolgoztam és bekerültem a szauna építésbe, ami nem úgy szuperált az utobbi időben ahogy azt tervezték, és éreztem Én is meg a körülöttem lévő emberek, hogy úgymond eléggé feleslegessé váltam. Munka után kellett volna néznem, éreztem én, de a magánéletemmel teljesen lekötöttem magam. Erre történt ma a "csoda". Klári főnököm berobogott a munkahelyemre, és nem cicózva közölte velem: Találtam neked munkahelyet. Mintha természetes lett volna már hetek óta, hogy mennem kell. De tényleg mennem kellet, ezt tudták ök is meg Én is, csak nem beszéltünk róla. Én meg sem lepődve mondom neki: Nah, dejó! Ezen Ő sem lepödött meg, és fura volt. Mondta hogy van egy kis butik ahol divatárut árulnak, és kell nekik egy új eladó, menjünk gyorsan beszéljük meg velük. Mint ami teljesen természetes, fogtam minden holmim, és átvágtáztunk "kedvenc" udvaromon, kocsiba pattantunk és megérkeztünk az Új főnökömékhez. Egy férfi volt és egy hölgy, akik kedvesen beinvitáltak, és elkezdtünk beszélgetni. Szinpatikusak voltak, és azt hiszem Én is nekik. Klári csupa szépet és jót kezdett rólam mesélni, ami nagyon jól esett, és mire észbe kaptam már azt beszéltük, hogy holnap kezdek is. Mint ami teljesen természetes. Megmutatták a boltot (egy Outlet), elmondták az anyagiakat, ami nagyon is jól hangzik, sőt! Majd megbeszéltük, hogy holnap munka elött találkozunk a könyvelésen,. mert már reggel be is jelentenek. Haza vitt Klári, és közben beszélgettünk. Mondta hogy Ő már egy ideje keresgette nekem az állásokat, mert semmi képpen nem akart úgy elengedni, hogy szélnek ereszt, és amig nem talált volna nekem valamit, addig maradtam volna náluk. Nagyon jól esett, és azt gondolom nem sokan mondhtaják ezt el magukról, hogy ilyen főnökuk van(volt). Szóval egy órán belül megfordult velem a világ, és lett egy teljesen új állásom. Az "udvarból" pedig úgy kiporoltam hogy esélyem sem volt elköszönni senkitől. Ennek így kellett lennie! Este mikor már tudtam hogy a többiek bezártak bementem és össze szedtem a maradék cuccomat, majd siettem is ki, és ahogy kiléptem a kapun, óriási megkönnyebülést éreztem. Szóval holnap kezdek is az új helyemen. Ha valaki ezt mondta volna nekem reggel, hogy estére ez lesz, tuti hogy orcán nevettem volna. Most sem tudom felfogni. Az egészben csak egyetlen dolog nem tetszik...ott nincs internet :(
ápr
1
Jááááj! Ezt meg majdnem elfelejtettem: BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT a világ legeslegeslegdrágább macskájának (aki természetesen az enyém) MADnek! Immáron 3. éve a legfontosabb férfi ö az életemben, és az is lesz. Mert Ő mindig mellettem van, minden este velem alszik, nem kritizál, nem szól be, megeszi amit elérakok, sőt ha rossz kedvem van tudatosan odabújik hozzám! Melyik férfi csinálja mindezt meg? Szóval Ő egy tökéletes (ex) fiú! Igaz az mindent elárul, hogy Április 1-jén született, nem hiába lett MAD Jozef :D
ápr
1
Gólya hozta
| Szerző:
Sziszo
| 11:59 am
Egy kis újítás a megjelenést tekintve, Ádám tiszteletére! Isten hozott Ádám ebben az érdekes világban, de ezzel Te még ne foglalkozz, csak növekedj, cseperedj, egyél- és aludj sokat! :)
már
31
Nincs kedv. ?!?
| Szerző:
Sziszo
| 5:58 pm
A semmihez se nincs kedvem nem azt jelenti, hogy nincs kedved semmit csinálni??? Mert anyukám ezt hajtogatta egész reggel, és ahhoz képest nap végére kipucolta az egész házat az erkélytől a pincéig... Nekem ha semmihez nincs kedvem akkor nem csinálok semmit. Lehet hogy téves eszméim vannak ezzel a mondattal kapcsolatban... O_o
már
31
Végre! Itt a tavasz! Aki nem volt kint vasárnap a szabadban, az biztos nem normális! Melegített a nap, zöldellt a fű a fénytől. Hétvégi fitness programunk befuccsolt, ugyanis a rengeteg bicó felajánlásból nem tudtunk választani, nem akartunk senkit megbántani, hogy nem az Ő bicóját választottuk, igy maradt nekünk az autó. Vasárnap olyan 10körül magamhoz tértem, de hamar rá kellett jönnöm, hogy az 11órát jelent már. Aztán apukámat ki kellett vinnem bajra, majd anyuval megrohamoztunk a Tescot, aztán haza robogtam és megbeszéltük Zsófival hogy 2körül jön értem, és irány a Tópart. Így is tettünk, gondolkodtunk rajta hogy megiszunk egy jópofa sört, de Zsófi vezetett, én pedig szolidaritásból nem ittam. Így maradt az ásványvíz és a zöldtea. Beszélgettünk aztán jöttek a többiek. Ha már fitness program nincs, akkor nehogy már ne együnk, és kimentünk a Szörfbe, mert Zsófi azt mondta Wiki dolgozik! Ennyi embert mint ami vasárnap kint volt a Tóparton. Látszott az embereken, hogy alig várták a jó időt, és mindenki kirobbant a lakásból. Rengetegen voltak. Mondtuk is ahogy a Szörf fele tartottunk, hogy szegény Wiki, mennyi dolga lehet. Aztán bementünk, millió ember, de Wiki sehol. Zsófi megkérdezte, hogy Wiki van-e, mondták: Nem ma nem dolgozik... Nem értette Zsófi ezt a tényt, hisz neki Wiki azt mondta dolgozik. Mindegy akkor együnk. Kobe kikért magának egy kis kolbit, mi peddig már nagyon rákattantunk a Hekkre, és természetesen azt is kértünk. Mire a hekket kihozták Kobe kolbászából nem maradt semmi, aztán mi is neki álltunk a halnak, és csak annyit láttam a Zsófi kajájából, mit a Tom és Jerryben, hogy már csak a szálkás része van, és Zsó jóizűen törölgeti a száját :) Közben Zsófi szelektív memóriája összeállt, és eszébe jutott hogy Wiki mondta hogy majd csak hétfőn dolgozik. Ezen jókat kacarásztunk. Kicsit nosztalgiáztunk a gimis évekről, nagyon sokat nevettünk Kobe egykori "Az igen baZzzz..." beszólásán ami akkor is vicces volt meg az is lesz mindig! Hiányoznak azok az idők is. Szóval végre volt egy vasárnap ami úgy is telt ahogy azt már hónapok óta vártam. Egy szál pólóban, cigivel és barátokkal a Tóparton. Bárcsak minden nap ilyen vasárnap lenne. Jaj, de várom már a Szörfös bulikat! :) Maradjon ilyen jó az idő! Légyszí, légyszí, légyszí!
már
29
Ja, a legfontosabb: Sok barátot vesztettem el az elmúlt időszakban, akik ezek után vissza gondolva, lehet nem is voltak azok. Az igaz barátok akkor is az ember mellett állnak, ha a másik bajban van, és akkor tudod meg igazán kik a barátok. Most mellölem elég sok meghátrált, de úgy gondolom szereztem is párat. Vannak még meglepő, és becsületre méltó emberek! Tegnap találkoztam egyel, igaz nem voltunk teljesen a helyzet magaslatán, de beszélgetésbe keveredtünk, mert ö sincs most toppon, és én sem. Elmondta valamiről a véleményét, ami bár számomra negatív volt, de becsületre méltó hogy oda jött hozzám, és elmondta NEKEM. Nem a hátam mögött, és mástól visszahallva (sok ilyet tapasztaltam mostanság) Megértettem, elfogadom az álláspontját, megkérdezte én hogy látom ezt a dolgot, elmondtam neki, és ha meg nem is értette, de elfogadta. Nekem ez annyira sokat jelentett, és úgy gondolom ezek lehetnek az igazi barátok, bár mi még sokat nem beszélgettünk, mégis többet tett ez a beszélgetés, mint akár pár több éves "barát" szava. Mert öszinte volt. És tudom, hogy ezek az emberek akkor is mellettem lesznek ha csalódok, és majd a fejemhez vágatják, hogy "ugye Én megmondtam!"-De Ők legalább tényleg megmondták! Én pedig csak annyit tudok mondani, hogy : KÖSZÖNÖM TOMI!
11
hozzászólás
már
29
KáVéhááááz!
| Szerző:
Sziszo
| 9:43 pm
Pénteken egész nap melóban msn-en csacsogtunk a Zsófival, és azt taglaltuk, hogy annyit iszunk mint a kefekötő, de hogy nem baj, jó ez így egyszer vagyunk fiatalok, ezért meg is beszéltük hogy lemegyünka törzskocsmába, és megiszunk egy pár üveg alkohol tartalmú italt, meg amúgy is buli lesz. Találkoztunk is este a buszvégállomáson, Rékával és Zsófival, akik hoztak nekem remek ajándékot, egy kis vodkát capyvel, és rám parancsoltak hogy :IGYAD-de én jófej voltam és adtam nekik még belöle, megvártunk Wikit, készítettünk sok vicces képet, lett egy ami a kedvencem is lesz talán, amin 4en vagyunk:) Aztán az ital sajnos elfogyott, Wiki hazafele indult, pedig olyan jó lett volna ha velünk jön :( Mi pedig 3an nagy léptekkel elindultunk a KV-ba, ahol azt hittük már nagyban áll a bál. Tévedtünk! Mindegy, pisilni kellett, a WC-ben kígyózó sorok voltak így rávettük Rékát, hogy "Egyszer vagyunk fiatalok" és így a természet lágy ölét választottuk. Ahol történt mókás dolog, de ez nem publikus-érti aki érti-majd vissza fel a KV-ba, ahol volt pár ember akik nagyon furán viselkedtek velem, de mindegy is, ezekkel nem foglalkozom, csak valamit nem tudnak biztos megemészteni... Szóval, buli még mindig nincs, de Zsófival már nagyon éreztük a zenét, és gondoltuk majd MI csinálunk bulit! :) Fel is pattantunk és elkeztünk mindenféle tingli-tangli táncot nyomni az üres táncparkett közepén. Aztán éreztük hogy cikik vagyunk, de nem akartuk elhinni, hogy itt ne legyen buli, igy folytattuk a magunkból hülyét csinálást. Aztán mire észbe kaptunk annyian lettek körülöttünk hogy alig fértünk el! Ezt megcsináltuk, buli van! Innom kellett, utamat a pult felé irányitottam ahol rengeteg ember állt, és egyszer csak Vali tekintetét elkaptam a nagy tömegből és csak annyit láttam hogy két ujját mutatja a levegőbe, én pedig erre az információra bólintottam egyet, majd 2másodpercen belül ott volt a pulton a 2deci Szürkebarát, és Vali egy mondata: "Fél szavakból is megértjük egymást". Jól esett! Majd siettem vissza táncolni. Jól éreztem magam, csináltunk fent is sok-sok képet, meg nevettünk sokat, és sírtunk is, meg mindent amit a részegek csinálnak, de alapjában véve tök jó volt. Rájöttem, hogy nagyon szeretem a Kávéházat. Mindenki ismer mindenkit, nincs olyan hogy úgy mennél fel, hogy ne lenne ott legalább 3ismerős, sok emlék is köt oda, jók és rosszak egyaránt, de ez így jó! Olyan ez mint régen a Woodstock volt. Mikor az megszünt és elkezdtünk a KV-ba járni akkor nem szerettem. Talán mert idegen volt. De most nagyon is ismerős, és szeretem. Az embereket, a pultosokat, magát a helyet, azt a furcsa hangulatát, meg úgy az egészet.Szóval jól elmulatozgattunk és olyan negyed 3körül hazatántorogtam kezemben egy melegszendviccsel. Holnap megyünk bicózni Zsóóóó?
már
27
Jön a bölcsesség fogam...Ez talán jel arra, hogy bölcsülni kéne, és nem kéne időnként gyerekesen viselkedni, és meggondolatlanul cselekedni. De nem akarok nagyot bölcsülni, mert mint a fogam is jelzi, az kicsit fájdalmas. Szóval még alszom egyet erre a "bölcsülésre". Amúgy is, Én nem akarok felnőni, szeretnék mindig olyan gyerek szerű maradni, igaz most nem igazán gyerekeknek való problémákkal állok szemben. Cseppet sem. 30.-a lesz ez a nap, ami lehet vízválasztó lesz, mert érkezni fog valaki, aki tudom hogy fontosabb lesz annak a valakinek akinek én szeretnék lenni a legfontosabb, de nem lehetetek. Azt kell mondjam hogy ez így természetes. Csak nem tudom miket fog ez belőle, belőlem, belőlünk kiváltani. Félelmet érzek... De túl kell élni, valahogy. Szóval lehet tudat alatt lesz az a bölcsülés?? Az nem baj, az lehet nem fáj úgy mint a fogam, mert ez most egyre szarabb... Kéne öblögetni egy kis pálinkával :) mondjuk a hétvégén, már amennyire anyagi helyzetem ezt engedi.. Mert az már kérdéses.
Van most pár ember akiket úgy érzem hanyagolok. Mindenféle rossz indulat nélkül teszem ezt. De az agyam annyira kesze-kusza, hogy sokszor mikor esetleg az MSN-en lógtam otthon ahelyett most csak fekszem az ágyon, és órákat tudok töprengni a problémáimon. Tudom, hogy ez nem helyes cselekedet, de nem visz másra a lélek. Szóval aki úgy érzi, hogy az utóbbi időben, időkben elhanyagoltam itt szeretnék elnézést kérni, és lehet majd egyszer megteszem egyenként személyesen is, én csak azt szeretném hogy ne haragudajak, ha kicsit jobban kleszek biztos jelentkezem. Annyira negatív vagyok. Állandóan csak panaszkodom, meg sajnáltatom magam, meg bocsánatokért esedezem. Ez nem normális, baromira nem, mégis úgy érzem ebből a veremből nem tudok kimászni, gyenge vagyok hozzá. Ha valaki kihúzna annak nagyon örülnék!!!
már
26
Ne szólj szám, nem fáj fejem
| Szerző:
Sziszo
| 1:11 pm
Szépen szólva ezt most majdnem elbasztad :S Az a hülye nagy pofád. Lakatot kéne rakni, vagy össze kéne varrni. Nem veszed észre Sziszo, hogy saját magadnak csinálsz hülyeséget, és magad alatt vágod a fát??? Ébresztő! Most megúsztad, legközelebb nem fogod... Gondolkodj mielött kinyitod a szád! ---->na, ezt most megbeszéltem magammal, remélem megértettem!!!
már
26
Sárból házat?
| Szerző:
Sziszo
| 9:24 am
Voltatok már úgy, hogy kicsit öregebbek letettek volna? Én valamiért ezt érzem most. Az utobbi időben annyi pofont kapok a sorstól, hogy arra jöttem rá, már nem szeretnék sárból házakat építeni amit úgyis elmos egy kiadósabb eső! Szeretném azt a házat már téglából felépíteni amit maximum egy buldózer tud eltarolni. El akarom kerülni azt a sok csalódást amit valószinű még az életem során (sajnos) át fogok élni, mire megtalálom azt az embert akit már egy jóideje keresek, és valószinű keresni is fogom még egy darabig. Jó persze, van jelenlévő, de ki tudja mit hoz még az élet?!? Egyszerűen ez az évem nem épp ügy sült el eddig, hogy sok jóval kecsegtetne, és most kicsit besokaltam a vádaktól, a negatív emberektől, a pletykáktól, mások háta mögötti mutogatástól, jópofizástól, félreértésektől és még sorolhatnám... Csak szeretnék egy egyszerű kiegyensúlyozott életet valaki mellett-az egy másik dolog, hogy remélem megtaláltam ezt az embert, bár most pont emiatt kapom a pofonokat, hogy felvállaltam őt!-de mindenféle következménnyel számoltunk is, az emberek rossz indulatú megjegyzéseire és minden egyébre. De igen, benne van a pakliban, hogy nem ő lesz AZ akit keresek, és csalódok majd, ahogy ezt sokan mondják-de az az ÉN bajom lesz, és tisztában vagyok a tetetteim súlyával-szóval én csak keresem azt aki nekem kell, és szeretném már megtalálni! Akkora hatalmas kérés ez??? :(
Ez meg pluszban nyomaszt, de Demjénnél jobban senki nem tudja ezt most elmondani:
már
24
Szombaton itt voltak Böbe tesómék és hozták az egész pereputtyot, amihez sokszor nincsen hangulatom, most valahogy mégis volt. Valami ngyon megváltozott bennem. Megláttam a két éves Krisztián unokaöcsémet akiben régebben csak azt láttam hogy -jaj ne, megint szétpakol mindent és tuti hogy a számomra legkedvesebb porcelánomat töri össze- de most más volt. Ránéztem és megláttam az óriási őzike szemeit, és azt a kis csibészes mosolyt az arcán, és teljesen levett a lábamról. Nem akartam mást tenni csak agyon ölelgetni és puszilgatni. Ettől az érzéstől megijedtem egy pillanatra, majd rájöttem, hogy nem kell mitől félni, ez azt hiszem ennyi idősen már természetes. És azt éreztem: "szeretnék egy ilyet"-életemben elöször találkoztam ezzel az érzéssel. Elmentek haza, majd Apukám fordult hozzám, és kérdezte: "Anikó elvinnél Bajra, mert Én már ittam egy (pár) sört". Szemeim felcsillantak, válaszom: "Hogyneeee". Kocsiba pattantunk és irány Baj city. Volt bennem némi drukk, hiszen apukám csak oktató volt anno, és most ültem elöször mellette úgy a kocsiban hogy Én voltam a kormány oldalán. Mondott egy pár nagyon jó kis tanácsot, és meg is dícsért, ami nagy büszkeséggel töltött el.Talán a drukknak volt köszönhető, de mikor hazaértünk olyan szépen szög egyenesen parkoltam le hogy azt Schumacher se csinálta volna szebben :) Szombaton még délután találkoztam Gabi barátnőmmel, aki "lepaktált az ellenséggel" :) és sétáltunk egy óriásit ami jót tett az eltunyult csontjaimnak. Kimentünk végig a Tóparton a Cocoonig és vissza közben rengeteget beszélgettünk ( most biztos páran gondolják: Én arisztokrata, a párom volt alkalmazottjával sétálgatok és lealacsonyodom az ö szintjre, miért haverkodom Én az alkalmazottal-na, jó bocs, de ez kibukott belőlem...) Beszélgettünk sokat a Janiról meg az eddig történtekről, hisz nagy részben a Gabinak is köszönhetjük azt hogy mi vagyunk egymásnak-KÖSZÖNÖM GABI! Majd megbeszéltük hogy másnap is kéne egyet meetingelni, meg valami sportot üzni, így meg is beszéltük hogy vasárnap biciklizunk egyet délután. Vasárnap reggel át mentem Gábihoz, egy kávéra fél9 körül ami délig el is tartott, aztán megbeszéltük hogy akkor délután bicózunk. Hazamentem, itthon felköszöntöttük anyukámat születésnapja alkalmából, 58éves lett. Fura belegondolni... Jani is fel szerette volna köszönteni, hiszen Ők nagyon jóba vannak így szóltam a Mamimnak, hogy jöjjön ide a Skype-hoz, jól el is trécseltek az élet nagy dolgairól vagy fél órát, aztán mikor letették anyukám nem akarta elhinni, hogy ez a skype dolog tényleg ingyen van, és kishiján össze veszett velem hogy "Na jó, majd a számlán meglátjuk". Kis aranyos! :) Ezek után 3kor találkoztunk Gabival és felpattantunk a kétkereküre, körbe is tekertük a tavat. Meg mondom öszintén nagyon jól esett, testileg, lelkileg meg mindenhogy. De ha már sportoltunk nehogy már fogyjak egy kilot is, Gabi a táskájából kikapott 3szelet zserbót amit anyukája csomagolt nekem, félre álltunk és be is faltam. Közben jött 2nő 3kutyával, a kutyusok kicsit összekaptak és a nagyobbik kutya a kisebbiket egy trehány mozdulattal bele lökte a tóba. Igen ám de a kiskutyus valami oknál fogva nem tudott úszni, és folyamatosan elmerült. Én mint nagy állatbarát teljesen kétségbe estem a szivem a torkomban dobogott, és már nagyon azon járt az agyamhogy lekapom a kabátom és utána ugrok, a sírás szélén álltam ahogy azt a 2hölgy is tette, és csak kiabáltak mert ők sem tudtak mit tenni, mert magas volt a part. Szerencsére jött egy úr, aki elég magas volt, és leért a vízig, és el tudta kapni a kutyust, de mindenféle túlzás nékül az utolsó másodpercben! Szóval számomra ez az úr volt a nap Hőse!!! Na, kutya él, mehetünk tovább. Hazafele vettük az utunkat, mert idióta Gabi nem vett kávéport, ugye a boltok pedig Húsvét vasárnap nem nagyon vannak nyitva gondoltam adok Én neki annyit hogy elég legyen. Bejött hozzánk bemutattam kis családomnak. Ezzel nem is volt semmi, hisz sok embert mutattam már be, de Gabinak van egy olyan stílusa, hogy amig Én bementem a szobámba átöltözni meg rendbeszedni magam addig ő kint maradt muterral meg faterral, és mire vissza mentem már mindkét szülömet tegezte...Ez azért meglepő, mert van pár olyan barátnőm akik kb. 10éve ide járnak mégsem tegezik a szüleimet. Gabinak elég volt 10perc mindehhez. Aztán itt is ragadt jó sokáig, meg minden volt, beszélt Janival Skype-on, aminek Jani nagyon örült mert csak ezt hajtogatta: "Gábíííí miért ver a sors még itt kint is veled" Közben Gabi az elmaradhatatlan:"Főnököm, Főnököm..." szöveggel jött, Jani pedig igyekezete tájékoztatni, hogy "Gábi te idiota ( ez náluk nem bunkóság, ez a szokásos) már rég nem vagyok a főnököd." szóval ezt a huzavonát hallgattam vagy egy órán keresztül. Aztán 9körül Gabi el is ment,csak a végén kávét nem vitt, erre akkor jöttem rá mikor már hazament. Sebaj.
Ma pedig Húsvét hétfő van. Reggel már itt voltak az unoka öcsémék, meg is locsoltak meg minden, de ezen kívül semmi említésre méltó dolog nem történt. Elhervadni már nem fogok.
már
21
Tegnap végre beszélgettem sokat a Radoval, már nagyon hiányzott, kiveséztük az élet nagy dolgait, meg hogy hova jutott a remek kis társaságunk sajnos :( Közben megitatott velem egy üveg fehér borocskát, amitől már elég jó hangulatba kerültem. Nem akartam lemenni KV-ba, mert nem voltam túl jól, meg anyagilag sem úgy álltam, minden esetre cigit kellett vennem, szóval leugrottam, de nem maradtam sokáig, csak még plusz egy szürkebarát erejéig. Aztán jobbnak láttam ha távozok, mert kellemetlen lett a szituáció...Mégpedig: Nem akartam írni egy darabig, eléggé össze vesztem a világgal és úgy alapjával mindennel, de mégis vannak dolgok amik kikivnokznak belőlem! Kaptam egy olyan levelet amilyet talán még életemben soha! Egyszer mikor szakítottam egy 1 éves kapcsolatommal akkor is tapasztaltam hasonló vádakat, de ettől a 2,5évtől abszolut nem vártam ilyesmit! Minden esetre számítottam már a levélre, sőt ha mondhatjuk "vártam" is. De ami benne szerepelt minden képzeletemet fellül múlta! Kikészültem idegileg az amúgy sem túl toppon lévő hangulatom úgy érzem most nagyon mély ponton van, de úgy mint még soha! Valami olyat kaptam és olyan vádakat amiről semmi információja nincs az illetőnek. Fogalma sincs az egészről, és olyan súlyos vádakkal dobálózik amit jobb lett volna még kétszer átgondolnia mielött leírja. De ezt Ő nem tudhatja, nem is haragszom miatta, fordított helyzetben valószinüleg Én is ugyan így vélekednék, szóval nem tudok rá haragudni, csak az bánt hogyennyire félre ismert az elmúlt 2,5 évben. Én ugyan az vagyok aki edig is voltam. Attol még hogy az lett a párom aki, még nem változott semmi. Jó idősebb mint az átlag..És???? Mit foglalkoznak vele? Állítolag Én a pénzéért vagyok Vele, mert tele van lóvéval, és még azért nincs normális párkapcsolata, mert félti a vagyonát! Aham... Azt az ég egyadta világon senki nem tudja, hogy bele ölte az összes vagyonát egy 18éves kapcsolatába, és mivel a nőcike volt olyan tetü az egész vagyonából kiforgatta, mert eme ember annyira bízott ebben a dologban hogy a BT-t a KFT-t a boltokat (Happy Box, Fehérnemű, Home Sweet Home, Babagardrób...)és a lakásokat mind a volt párjára iratta. Mivel a nő volt elég eszes ezért az egész vagyonából kiforgatta és az első adandó alkalommal otthagyta mint eb a szarát! De IGEN! Ő olyan ember hogy fél a kötelezettségtől és félti a vagyonát! Ezért kellett kimennie Angliába boldogulni ennyi idősen hogy újra kezdje az életetét! Igen! Ez volt az élet célja! Nem ígért ő nekem semmit, nála öszintébb és tisztább lelkű emberrel még nem találkoztam, nem hangzottak el reményt kelltő szavak sem ígéretek, ha úgy vesszük az ég egy adta világon nem katam tőle semmi bizar és költséges dolgot. De igen! "Én csak a pénzéért vagyok vele" A regisztrált munkanélküli ex Happy Box-ossal. Olyan nehéz ezt elhinni? Igen az! Mert mindenki az érdeket nézi bennem. Egy igazi "nagyra vágyó és lelkiismeretfurdalást nem érző lélek lettem" persze, mert az ember egyik pillanatról a másikra 180fokos fordulatot tud venni! Megváltoztam...Igen! Más a stílusom! Mert a munkám megköveteli. Más munkakörbe kerültem, és talán a túra boltba elnézték nekem hogy sportcipőbe mentem dolgozni meg melegítő felsőbe, de talán 3milliós szaunákat nem nagyon kéne árulni melegítő ruciba, meg emberekkel tárgyalni!
Emberek gondolkodjatok már mielött kinyitjátok a szátokat!! Ezzel olyan sebeket elytetek amit talán késöbb Ti fogtok megbánni! Most szívem szerint húznék ebből a tetves mocskos pletyka városból, és azt szeretném hogy hagyjatok békén a francba, méghogy Én fogalakozom mások dolgával...asszem azt pont forditva kapom én. Ki az aki a másiknak esik azzal hogy kivel van meg miért? Hol maradt a józan paraszti eszetek? HOL? Ezek szerint nem ismertek engem! Ugye? Én nagy ívben leszarom hogy ki kivel kavar éppen hol és mikor, és ha erről valakitől infomáciot is kaptam a válaszom csak az volt: "Nem az Én dolgom". Légyszives jó lenne ha teljesen kiszállnátoka magán életemből, tudom hogy némelyiteket csak a jószándék és a féltés vezérel, de 21 évesen had döntsem, már el hogy nekem mi a jó! És világosan megmondtam, hogy az elöző kapcsolatmnak így is úgyis vége szakadt volna, mert sajnos részemről teljesen kihűlt ez a dolog. Vagy jobb lett volna ha eljátszom magam mint a Tilda a Barátok Köztben. Lehet, mert akkor talán olyan "jó nő" letem volna mint a Tilda... Szóval igen tömören rövbiden, össze jöttem egy olyan emberrel aki idősebb jóval nálam és igen, akár az apám lehetne, aki állítolag vagyonos gyakorlatilag újra kell kezdenie az egész életét, és önző disznó aki rááldozta összes vagyonát a volt nőjére, és aki hiteget mindenféle illuziókkal csak éppen nem ígért semmit, akinek meg kell felelnem, ezért lett más a stílusom, igaz látni nem lát, mert jelenleg 1960km-re van tőlem, és építi fel a jövöjét, ami lehet hogy RÓLUNK fog szólni, de lehet az is hogy NEM-. És ha így járok, akkor mi van, volt az életemben pár hónap ami csodásan telt el. Ahogy számomra az előző 2,5év is csogálatos volt! Mások nem így emlékeznek rá... Annyira szeretném ha már végre mehetnék ki Sceffield-be. Jót tenne most kicsit ha távol lennék innen! Ezt szeretném. Ki kellett ezeket magamból írni, mert a levélre nem szerettem volna válaszolni, de akkor is az emberben benne vannak ezek a dolgok.
már
18
A LEGÚJABB ÉLETSZERŰ MATEKFELADAT: Ha egy zsemle 22 Ft és Okostojás Diák 4-et enne meg reggelire, mennyit fizet a sarki kisboltban 2008-as év március idusán?VÁLASZ: 80 FORINTOT!!!
Nahát, ez hogy lehet? Mert 4 * 22 = 88, azaz a kerekítés szabályai szerint 90 Forintot kellene fizetnie!
DE NEM! Ez a gyerek matekleckét nem ír és nem tanul, de az életben csak 80 Forintot fog fizetni!
Vajon hogyan csinálja? Külön csomagolja a 4 zsemlét, egyenként fizeti ki ezeket és a kerekítés szerint 22 helyett csak 20 Forintot fizet! Így ennek a kölöknek a vásárlás 4*20 = 80 Ftjába kerül. És ennyit fizet:)
Neked ez már eszedbe jutott? :-)