Nah..lendüljünk a pozitívumok felé, elvégre nyár van, nem kell folyton itatni az egereket, föleg azok után amiket ma hallottam..Na, hadjuk is tényleg, inkább kezdjek el ráhangolódni a Dagi feszt-re, ami ma 5órakkor veszi kezdetét, és nagyon ihaj csuhaj duhajkodás lesz kint a hegyen.…

Hüh... kemény vagyok! (Kb. mint a fing) Az normális, hogy ilyenkor percnként változik a hangulatom? Hol dilis vagyok, hol iszonyatosan szomorú, hol indulatos és sorolhatnám. Csak nagyon nehéz, hogy ne tegyek valami olyat amit késöbb megbánhatok, vagy nem tudom mit kéne tennem?! Mivel…

Nah, erről nem vagyok képes írni! Egy darabig biztos nem. Remeg a kezem, reszket a torkom, épp hol elfog a bőgés, ott ki is jönnek krokodil könnyeim, úgy nézek ki mint egy csöves, vörös szemek, kipirosodott orr (jó, meg is vagyok fázva)... Vége! Ennyit tudok írni. Ettől…

Na, nem! Nem megy! Nem tudom megtenni. Nem tudom leírni, erre nincsenek szavak... Szombatnak katasztrófális vége lett (nem miattam vagyis nem az én számomra) De a jóhír milyen gyorsan terjed nem Zsófi? :D Vasárnap meg volt strandolás, meg mindenféle remek móka. Probáltam sörözni de…