"A nyár olyan, mint a hétvége, csak nem két napig, hanem minimum 3 hónapig tart.Ismered ezt az érzést? Már csütörtökön adódik egy jó buli. Pénteken alig tudsz bevánszorogni a munkába vagy a suliba, aztán este csodával határos módon magadhoz térsz, és elmész bulizni. A party hevében megfeletkezel arról, hogy már két hete eligérkeztél egy szülinapi bulira szombatra, így azt is végig csinálod. Vasárnap vár a családi programok sora, így hétfő reggel úgy kelsz fel, mint egy kiöregedett rock and roll sztár."

Ez szerintem mindenkinek ismerősen hangzik...Így kezdődik a cikk. Számomra mégis az utolsó pár mondat csalt mosolyt az arcomra, mikor végig gondolod szeptemberben, hogy mi is történt az idei nyáron:

"Ha szeretnéd magad kínozni, vedd számba, mit tettél magad ellen ezen a nyáron. Mondjuk tönkretetted a júniusban egy vagyonért megvásárolt és addig a bizonyos estéig féltve őrzött szandálodat egy murvával felszórt romkocsmában, elvesztettél egy mobiltelefont, rosszabb esetben egy egész táskát, egyszer bevettél egy esemény utáni tablettát, egyszer pedig nem, és akkor két hétig a törvénytelenül születendő gyermeked miatt aggódtál, illetve annyi pénzt vertél el bikinire, nyári táskára, pántos tűsarkúra és Mojitókra, hogy szeptemberben teljes anyagi csődben találod magad. És ha már kellőképpen lelkiismeretfurdalásod van, nyugtasd meg magad, hogy megérte! Hiszen ahogy egy, a rock and roll életérzésben legjártasabb ismerősöm fogalmazna: majd pihenünk a sírban"

(forrás: Cosmopolitan 2008/09. szám 108.old.)

Nos, elmondhatom magamról, hogy Cosmo-lány vagyok :) Mondom, aki érti az érti, aki nem azt sajnálom! Lehet kommentelni, no de csak ésszel! ;)