Nos, pénteken Zsófia barátnőmmel és Esztejjel megtámadtuk a "Sátán" kosmáját. Asszem erről már mindenki pontosan tudja melyik helyre is gondolok :) Bedobtunk egy-két meggyet a változatosság kedvéért. Mestiék azt mondták nem jönnek oda, nem akarnak nagyon betőtikézni. 10 környékén átsiettünk a KVba, ahol már kezdődött a GICCS-party. Én már akkorában voltam, hogy minden kedves ismerősömmel sikerült elfogyasztanom némi rövid italt, persze mindenkivel mást... Péterrel beszélgettem sokat, aki mint tudjuk is, és mondta is, mennyire szereti a mi kis 4es csajtársaságunkat, és hogy rá bármikor bármiben számíthat a mi kis 4es fogatunk. Annyira imádom a Pétert :) Aztán táncoltam sokat, de hogy milyen zenék mentek azt baromi jó lenne tudni. :) Szóval, Mestiék ugyebár nem jöttek a sátánba, mert nem akartak atom módon beitalozni, ehhez képest az első dolog amit megláttam ahogy felértem a KVba, hogy Mesti térden csúszva üvölt valami számot a táncparkett közepén. Nem baj, szoktunk ezzel így lenni egy páran. Megjelent Morris és Árpi is kis késéssel. Morris szigorúan autóval! Kár :( Aztán azt is jó volna tudni, hogy Én hogyan is kötöttem ki Szomódon a Lengyel Andriséknál. Van némi képem, hogy Morrissal vittük őket haza, majd Andris beinvitált minket inni még egy italt. Na, az a jéger vagy mit ittam ott, még nagyon kellett az arcomba. Hazafele úton, hogy mit mondtam szegény Morrisnak, ill. mivel fáraszthattam arról sincs információm. De valami hihetetlen jól éreztem magam most! Zsófival sok kontaktom már nem volt a KV-ban. Mostanában előfordul ezt olykor-olykor. Tudtam hogy ott van, de ö is a kis saját világában tengődik a tömegben mint én. :) Réka, Wiki technikai okok miatt nem tudtak részt venni ezen rendezvényen sajnos. Így maradtunk ismét mi ketten az aktivisták, és kipipáltuk a jelenléti ívet a kávéban :) Másnap ismét összezörrent a szokásos másnapos társaság. Szörfben gyűltünk, csak nagyon fáztunk, így át tettük székhelyünket a kv-ba, ahol ahogy körbe néztem az asztalnál, az előző napról megfáradt emberek próbálták össze rakni mit is csinálhattak előző este. Csík szemekkel ült körülöttem Árpi, Mesti, Zsófi, Csabi, Bundi majd csatlakozott Morris, aki kivétel volt most ebben az esetben. Képek nem készültek eme mulatságról, mert az első fotó készítésénél lemerült az elem. Lehet nem is baj :)
Azt amúgy meg ha végre blogolok, akkor kitérnék arra is, hogy Árpika milyen jópofán megszivatott a Horváto.-s videó miatt minket. Az igaz, hogy elkészült, meg az is, hogy feltette valami videós hírportálra, de azt nem közölte velünk, hogy még várja rá a vissza igazolást. Pedig már annyira szeretném látni. Sok idő eltelt azóta..., beköszöntött a tél is, leesett a hó is, és jó volna már vissza látni egy szelet nyarat. Mint említettem is sok időm blogolgatni mostanában nincs. Kicsit besűrűsödött a naptáram, és azt sem tudom hol áll a fejem. Viszont a hetek rohamosan telnek, lassan itt a szilveszter is, amit persze szintén én is szervezek, (erről majd hamarosan minden kedves érintett kap levelet) szóval lassan itt a 2009, és elgondolkozhatunk azon, kivel mi is történt az elmúlt 1teljes évben. Aztán meg, itt volt nov. 18. Egy éve hatalmas vízválasztó volt ez az életemben. Talán azóta vagyok ennyire szétcsúszva. Ezen is sokat töprengtem a többi zilált gondolatom mellett. Most ismét hatalmas rébuszokban beszéltem és persze senki sem érti, ill. csak nagyon kevesen. Szóval lehet jobb is, ha befejezem eme kis blogolgatásomat, és elköszönök! Lehet (talán) írok még valamit jövő vasárnap elött :) Élvezzétek a havat! Csókszi
