VíZeneBonaPéntek

Úgy indult idei Víz-Zeném, hogy csajtársaimmal megbeszéltük betérünk a Gondűzőbe és elűzzük a gondunk, bajunk. Jött Wiki akivel vártam Zsófust, Rékust addig horoszkópoztunk, és rájöttünk hogy a skorpió férfik nagy brék! Majd megjött Zs, R, majd SzabóPétErős és Maller Ádi akinek levették a fogszabájzóját. :) Na, hát akkor űzzük azt a problémát, és kortyoltunk nagyokat hogy Szabi Szörnyre jó hangulatba legyünk. 9kor kezdődött, de úgy belejöttünk az ivászatba, hogy picit megkésve bár de elindultunk. Messziről hallani véltük a 4ütemet, így Zsófival sprintbe végig rohantunk egész tatán és már nyomtuk is a szinpad elött. Gyorsan vége lett a koncinak. Nagyon gyorsan :( Majd jött a nagy ötlet: fotózkodjunk Szabival, mert tök jó arc(nak hittem). Fura módon izzott a levegő, (szerintem Szabi buzi) állandóan fiukkal pózolt, mikor jobbnál-jobb 15éves lányok hada állta körbe (meg két 22éves:) ) Majd ezt jeleztem is Szabi felé, akivel szerintem már soha az életben nem leszünk puszipajtások, mert nem tetszett neki a dolog. Na, de Zsófinak lett közös képe, én már jobbnak láttam nem oda állni. Majd táncolhatnékunk támadt, így utcabált keresve betértünk a várudvarba, ahol (na most jön a lényeg:) volt is utcabál. Vagyis mi azt hittük. Musical est volt. Olyan színházias módon. Emberek ültek, tapsoltak. Szinpad kordonnal elzárva. Négyünknek egy nagy ugrás, és máris a szinpad elött toltuk a bugit Vityóval, Zsófival, Wikivel. Egyszer csak ott termett egy angyal: Veronika. Egy édes 6 éves kislány aki végig táncolta velünk az estét. Kb. aljas mocskos részegnek nézhettünk ki. (Pedigt nem is :) ) Egyszer csak Zsófi: "Wáhhpffaaa, fordulj meg nézd meg mennyien vannak" Röpke pillantást mertem hátra szegezni, és kb. 300embert láttam magam mögött ülve. Nem lehet leírni, csak fejeket láttam, de rengeteget mindenki velem farkas szemet nézve telibevert vigyorral a fején. Engem meg csak úgy láthattak, hogy szemeim majd kiestek a meglepettségől... Van egy olyan érzésem, hogy a végén már minket néztek nem is a musicalistákat. Zsófi valamit két szám között be is szólt (de már nem emlékszem mit) csak arra hogy az ülő tömeg egyhangú kacagásba tört ki, és Zsófinak le sem esett, hogy rajta nevet tata apraja nagyja :) Szerintem millió ismerős láthatott, ha nem több, és annyira iszonyat módon nem érdekelt, hogy épp orbitális barmot csinálunk magunkból. Vityó csak azt üvöltötte végig: "soha többet nem Víz-Zenézek veletek!" De attól függetlenül végig ott tolta velünk. Fogtuk egymás kezét 5en (a kislánnyal együtt) Imádom! Vityó szerelmes is lett egyből. Hihetetlen jól éreztem magam. De ezt nem lehet vissza adni így, sőt aki esetleg látott is minket az sem érzi azt amit mi 4en így utólag! Ez kellett nagyon! Mikor vége lett az előadás(unk)nak tovább álltunk már olyan utcabált keresni ahol rajtunk kívül legalább ketten táncolnak. Ez a hely a sörsátor volt, ahol aztán jött a teljes káosz! Mindenki száz fele, úton útfélen ismerős. Mindenkivel táncoltam! Közeben időnként arra gondolva, hogy reggel mennem kell húzni az igát... Ugráltam mintha muszáj lett volna, kiüvöltöttem a lelkem, elhagytam a papucsom, amit aztán megtaláltam. Szóval hihetetlen egy este volt. És érzem a víremben, hogy ennek ma még csúfosabb folytatása lesz. Szóval folyt. köv!