"Munkaidőm kötetlen, megyek mint a töketlen" a pénz meg folyik ki a kezeimből. Azt szeretném végre újra mondani, ha hét közben kapok valami invitációt estére valahová, hogy: "Nem tudok menni, reggel dolgozom!" (tudom, hogy az se jó, de ez se jó:( )
Feedek
- RSS 2.0
bejegyzések, kommentek - Atom
bejegyzések, kommentek
júl
27
amúúúgy meg
| Szerző:
Sziszo
| 10:52 pm
nem tud valaki valami munkát? ha kell szenet lapátolok, talicskát tolok, szigetelek, szüretelek, beszélek, hallgatok, takarítok, főzök, mosok, kalapálok, szeget verek, festek, mázolok, bááármííít, mert már annyira eléééég :(
0
Szólj hozzá!
júl
27
EFOTT, Cserfott, szülinap, névnap, és ezer köszönet!
| Szerző:
Sziszo
| 9:58 pm
Az a baj, hogy mire az egyiket megemészteném, átrágnám, végig gondolnám, már itt a következő. Nincs megállás, a nyár nagyban tombol. Volt EFOTT, vagyis volt nem volt, hanem, na..értitek :) szóval rengeteg mindent tudnék róla mesélni, felejthetetlen egy hét volt, hazaérve majdnem olyan érzésem volt mint tavaly Horvátország után, kicsit mégis más. Talán a saját határaimat feszegettem, és úgy érzem jobban megismertem saját magamat, mindamellett, hogy rengetegen voltunk ott. Nem sok ember mondhatja el magáról, hogy olyan baráti társasága van mint amilyenek mi vagyunk, és ha Én nem Én lennék, akkor most nagyon-nagyon irigyelném magam! Kicsit mindenkiből többet kaptam mint egy itthoni 'sima' bulin, ha csak egy szónál is de többet. Nem tudok bővebben erről mit írni. Köszönni tudom mindenkinek :) Hazaérve 2napig azt hittem megkukulok egyedül, de nem kellett sokat várnom, hisz jött a születésnapom, mikor is annyi, de annyi üzenetet kaptam, hogy már nem győztem válaszolni, olyan emberektől is akikre nem is 'számítottam'. Ezt is köszönöm! Meg Anyukámnak a tortát, Nővéremnek a beszélgetést, Apukámnak, hogy az Ő telefonjára ébredtem reggel! Meg azt is köszönöm, hogy Zsófi összehívta kis csapatunkat kedd estére a Szörfbe egy kis koccintásra. Aminek jól tudtuk mind a szívünk mélyén mi lesz a vége :) Szóval csak megint csak köszönet mindazoknak akik eljöttek, köszönet a frappánsabbnál frappánsabb ajándékokért. Robikának meg az üveg Becherért, amit senki sem szeretett volna, mégis hamar elfogyott, meg azért is, hogy a Jégert már nem hozta le :D Szerdán póker órát vettünk Tamástól Bajon, hagymásbabot tömtünk, limonádét ittunk, nevettünk Zsófi póker nevén. GeraZsoli lesz a legnagyobb király. Játszottunk játékpénzen, amit Tomi majdnem elbukott, de aztán megduplázott. Jó hangulatú volt az egész. És jöjjön itt egy újabb köszönet ezúttal Tominak, hogy nagyjából megértette velem a játék lényegét. Csütörtökön hesszeltünk a Fényesen sokan-sokan. Felháborodtunk, hogy még mindig nincs a Johnnynál zenegép, fürödni sokat nem fürödtünk, de ezt már megszoktuk :). Pénteken mikor mindenki csak lightosan szeretett volna iszogatni tekintettel a szombati Cserfottra, este csak bejártuk fél Tatát, Füttyös, Szörf, KV, majd végül Pikantó, tánc nem nagyon volt, helyette Szösző repülő Ibolyája, Nagypé mászókán hánytatása, majd hajnal fél 4kor még kényelmesen majszoltuk Tomival a gyrost az esőben. Ennyit a mi lightunkról...:) Reggel felébredve nem hittem volna, hogy végigcsinálom a Cserfottot. De végigcsináltam! Mivel az Efottról sem tudtam mesélni, erről sem fogok tudni. Nem hiába az Efott leányvállalata a Cserfott. Hihetetlen jó volt, de el "nem tudom képzelni mi az istent csináltunk ott 21 órán keresztül?!?" (hogy Réka szavaival éljek) :D Minden esetre még egyszer köszönet, ezúton Cser Lacikánknak, akinek lelaktuk a házát, de még ez sem vette el a kedvét attól, hogy gondolkodjon az aug. 8-ai folytatáson... Aztán jött vasárnap. Dél körül hazaestem. Idesanyám büszke volt rám, mikor meglátott a combomon ékeskedő nemiszervvel, a "fasz" felirattal a nyakamon, jobb kezemen LISZT felirat, bal kezemen Ropi és sorolhatnám. A fényképezőm megadta magát...teljesen. Szóval a picasawebem most lehet kis ideig szünetel. :( És végül de nem utolsó sorban szeretném mindenkinek megköszönni a vasárnapi újabb üzenet hadat nevem napja alkalmából. Hihetetlenek vagytok komolyan mondom. Mindenkinek hatalmas ölelés mindenért! Az elmúlt 2hétért meg azért mert vagytok nekem!
júl
14
nah! csináljuk a fesztivált!
| Szerző:
Sziszo
| 6:34 am
Egy kicsit leruccanok Bajára, és megnézem ott mi a pörgés 14-19-ig. Ígérem jó leszek! ;)
EFOTTon találkozunk! Pííísz! :)
júl
7
kényszernyáriszünet
| Szerző:
Sziszo
| 11:33 pm
Tökéletes két nap után megpróbálom szavakba önteni az élményeket. Vasárnap Wiktóriánk kitalálta, hogy aludjunk nála néhányan. Név szerint Gyöngy, Zsófi és Én. Mivel "jobb dolgunk" nem volt, persze hogy igent mondtunk. Így vasárnap este megvártuk Wiktort a Szörfnél, és az eső áztatta járdán hazacsattogtunk papucsban. Közben majdnem bepisikősre nevettem magam a régirégi sztorijaink mesélése közben. Hazaértünk és ment a hülyeség, meg Zsófi nem épp illatos lábát szagolgattam aki annak örömére, hogy együtt alszunk folyamatosan az orrom alá dugdosta a híres szagú lábát. Dimarson. Nekem reggel korábban kellett kelnem, mert találkozóm volt Jakyval akivel állásnézőbe mentünk. Persze a csajok véletlenül sem hagytak aludni. Olyan 2 tájban azért csak elaludtunk. Reggel arra ébredtem hogy ömlik rólam a víz. Kint 1000fok, terasz mellett szivacson ébredtem. Zsófi horpasztott mellettem, azt sem vette észre hogy csörgök-zörgök. Igyekeztem halkan távozni. Negyed9kor Harangláb cukinál találkoztam Jakyval. Fél9től 9ig agytágítottak, majd hamar rá kellett jönnöm, ez a dolog nem az én világom, így gyorsan elléptünk és megittuk a reggeli első kávénkat. Elbeszélgettem az időt a csajok közben felkeltek és már vártak vissza. Odafelé még betértem Menyushoz nála is elfogyasztottam egy kávét, majd felkaptam a fürdőruhám és visszatértem Vikihez, ahol már ők is indulásra készen álltak. Szendvics, üccsi be a tatyiba és indulás. Pénz hiányában megtámadtuk a tatai tavunk vizét. Közben szüreteltünk ringlót, locsolkodtunk kútnál, és nevettünk sokat. Csobbantunk egy hatalmasat, a víz isteni. Deszkán úsztunk, iszappal dobálóztunk, és csodálkoztunk eddig miért is nem használtuk fürdésre a tavat. Majd jött az ötlet, protekciós hajókázás. Fagyi, fröcsi és kalózlányokként bevettük a hajót. Szó szerint. Ültünk a hajó alján, tetején, zászlóknál, kúsztunk-másztunk a fedélzeten. Majd hajóról a vízbe ugrás (pssszt! ezt amúgy nem szabad:D )hajót elhagyva hűsölés a vízben. Majd jópár óra múlva borgulgattak a felhők. Ültünk a parton, beszélgettünk, száradtunk mikor tőlünk nem messze leheveredett 3 ember. Csodálva nézték a tájat. Majd angolul aranyosan és nem tolakodóan megjegyezték, hogy csinálhatnánk nekik napot, ha már így beborult. Elindult némi beszélgetés. Angliából jöttek, golfoztak, és tatáról kérdeztek. Hamar kilyukadtunk a lényegnél. Mit iszik a magyar? Mi pedig nem mondtuk, hanem inkább mutattuk. Irány a Szörf így már heten, és megkezdődött a nagy magyar italmustra. Mivel is kezdjük...legyen lightos. Fröccsöt a népnek. Aztán legyen pálinka. Majd a vadász. Aztán a kihagyhatatlan unikum. Még egy vadász, ekkor már éreztük, hogy egyre kommunikatívabb lett a kis hetes csapatunk, és ha kézzel-lábbal is, de egyre beszélősebbek lettünk. Gyöngynek így is ezer hála, hisz nyelvi hiányosságainak tökéletesen pótolta és tolmácsolt egész este. Mert hogy ránk esteledett. Vihar is volt. De ez nem érdekelt senkit. Pezsgőt a népnek. Meg vadászt is. Fogytak az italok, és megmutattuk újdonsült komáinknak hogy iszik a magyar :) Mire észbe kaptunk már felelsz vagy merszet játszottunk angol módra. Andy, Mark és Rob sem hozott szégyent az angolokra. Nagyon régen nevettem ennyit. Szóval játszottunk. Eleinte inkább feleltünk, mondván úgyse látjuk őket többet. De mire rájöttünk, hogy tényleg minden mindegy már, jöttek sorba a "merések". Volt ugrás tóba esőbe, didergés a padon. Még pár ital. Majd Andy mint a nap sztárja kihúzta: ugrás meztelenül a tóba. Nem hittem hogy megteszi, de megtette. Parton állva, esőben ázva potyogtak a könnyeink a nevetéstől. Olyan felszabadultak voltunk, hogy a végén már úgy éreztük mi nyaralunk. Nem is tudom leírni az este hangulatát. talán Zsófi fogalmazta meg a legjobban...az egész olyan irreális volt mintha álmodtuk volna. Zárt a szörf, igazság szerint ha hétvége lett volna tuti átmulatjuk velük az éjjelt. Email csere után Taxit hívtunk nekik, és hatalmas ölelkezések közepette elköszöntünk egymástól. Hihetetlen jól éreztük magunkat, és ahogy érezni lehetett ők is jó élményekkel érnek szerdán vissza szülőországukba. Ahogy ott álltunk és csönd lett a Szörfben hogy elmentek, éreztük, hogy na! azért sikerült hétfőn is többet innunk a kelleténél. De ezt a spontán dolgot vétek lett volna kihagyni. Gyöngy csak miattuk lekéste az utolsó vonatát is, pedig reggel ment dolgozni. De nem nagyon érdekelte. Wiki öccse hazafurikázott mindenkit, majd mint egy szög bedőltem az ágyba.
Reggel felkeltem. Kint napsütés. Unatkoztam. Nagyon. Msn, és kedves sorstársam első mondata: "unatkozooooom" Egy megoldás van: menni kell! Mivel? Kocsi nincs...bicóval! Zsófi betekert bajról, találkozási pont Yamaha Menyus. Elintéztük, hogy egyikünknek se kelljen vezetni az Efottra, majd megtámadtuk ismét a tavat. Bicózástól kimelegedve csobbanás a Tóba, parton henyélés, majd lángos evés, Zsófimami bodzaszörp iszikézés, majd nagyon akarás mozibamenés. Bicóra pattanás, száguldva végigtekertünk a városon hozzánkig, mert hogy 1 óránk lett volna a filmig. Kocsi nincs...tétovázás, kávéba betekerés. Szó szerint. Limonádé, terasz. Mivel többre nem volt keret távoznunk kellett. haza menni nem akartunk, eltekertünk a Csekére. Körbe bicóztuk, leültünk a játszótéren a hintába, és zene mellett végig gondoltuk az elmúlt 2 napunkat. Olyan volt az egész, mintha a második gyerek korunkat élnénk. Nyári szünet lenne. De valami hihetetlen jó érzést adott. Ment le a nap, hajtottuk magunkat a hintán, és tudtuk, hogy nem ezt kéne csinálnunk. Dolgoznunk kéne, pénz keresni. De az hogy szabadok vagyunk, és ki tudja mikor lesz újra ilyen, ez mindent kárpótolt. Fürödtünk a tavon , mert nincs pénzünk a fényesre. Deszkát használtunk gumimatracnak, felvágottas zsömit csomagoltunk hamburger helyett, házi ribizliszörpöt ittunk kóla helyett, megismerkedtünk új emberekkel, filléreztünk hogy ehessünk egy lángost, bicóztunk autó helyett, pocsolyába sétáltunk sötétben utolsó busz helyett, spóroltunk ahogy tudtunk, mégis hosszú idő után végre elmondhatom, tökéletes két hétköznapi napot éltem/éltünk át. Bárcsak át tudnám adni mindenkinek ezt az érzést.
júl
3
felnőttünk
| Szerző:
Sziszo
| 12:13 pm
Tegnap a strandon mi voltunk a tartók, nem pedig a kakasok. Minket nyúztak, és nem mi nyúztunk. Mi vigyáztunk, és nem ránk vigyáztak. Mi szóltunk rájuk, és nem ránk szóltak. Mi mondtuk azt, hogy nincs hamburger, mert van otthon rendes kaja. Mi futottunk esőben a kocsiért és nem mi voltunk otthagyva a terasz alatt. Mi kentük be őket naptejjel, és nem velünk veszekedtek, hogy az arcodat is kend be alaposan! Egymásra néztünk, meglepődtünk, medence szélén ültünk csendben, ...hogy bizony elszaladt a fejünk felett az idő...
jún
30
Mire elért minket a víz-zene sikerült a hajamból kivarázsolni a gyönyörű absztrakt mintát. Így nyugodt hangulatban vártam hogy a népes csapatunk gyülekezzen. A Víz-Zenéből őszintén szólva nem sokat láttam. Gyakorlatilag mindhárom nap ugyan azt csináltam mint az összes hétvégén, ugyanazokat a falakat néztem, és ugyanazokat az 'idegen' arcokat láttam mint minden hétvégén, annyira mégsem bánom. Mégis sikerült új ismerősöket is szereznem az ország több pontjáról, és ez már egy nagyon jó érzést ad! Konkrét Víz-Zenés programjaim a Block, a Tatu és Király Viktor zenekara megtekintése alatt ki is merült. Helyette volt Gondűző, Kávéház és Szörf. Mily' meglepő :D Ja, és ami nem a víz-zenéhez tartozott, de szerintem egy nagyon jó program, hogy ellátogattunk a Tappancs Állatmenhelyre. Unatkozásra nem volt lehetőség, és ha osztályoznom kéne azt mondanám egy erős 4essel zártuk az idei vízzenét. Pont arra volt jó, hogy kicsit itt voltak azok is akik nincsenek minden hétvégén, és amolyan Efott előtti mííting, amitől csak még jobban megjött a kedvem ott lenni. Aztán jött a nagy pofára esés... Hétfőn megköszönték a munkahelyemen az eddigi munkámat, és szélnek eresztettek. (Az indulataimhoz képest egész szépen fogalmazok:D) Nem szeretnék itt belemenni a miértekbe és a hogyanokba. Ha valakit tényleg érdekel majd személyesen szívesen elmesélem. Minden esetre a hatalmas érvágás és a kilátástalanság érzését tompítja egy kicsit, hogy hatalmas kő is legördült a szívemről. De most van az hogy hogyan tovább? Merre keress? Mit? Meddig tart a vésztartalék? Fillérezés, kutatás, internet, önéletrajz, kérdezősködés, kétségbe esés, kicsit sírás, majd magad megrázva felállás... és a legrosszabb kérdés ilyenkor: Meddig???
jún
22
tesco gazdaságos vörös
| Szerző:
Sziszo
| 7:48 pm
Mivel (gondolom tudjátok) nem természetes szőke vagyok, időnként neki kell állnom a hajfestés procedúrának. Így tettem ma is. Ráadásul nagyon sok a hajam és most már viszonylag elég hosszú is, így egy tubus hajfesték nem elég rá. Kettőt szoktam vásárolni összekeverni, és mehet a fejre. Igen ám..de ma valami olyan történt amit magam sem akartam elhinni. Festette anyukám a hajam, és egyre vörösödő színárnyalatokat kezdtünk felfedezni a fejemen. nem értettük, haladtunk tovább, mire a feléhez értünk kétségbe estem. Oda futottam a kukához, kikaptam a két tubust és megnéztem rajta egyeznek-e a színezőn a számok (alapjában ezt az ember minek nézi, hiszen tök ugyanaz a 2festék elvileg..., ráadásul annyira nem is feltűnően írják rá a számot). Sejtettem... egyik tubus C10es számú a másik R15. De a doboz amit megvettem egyezett. Ez pedig csak egyféle képen lehetséges: valaki jó fej módon kicserélte a dobozok tartalmát. Rohanás fürdő menteni ami menthető. Késő volt. Annyit sikerült elérnie a festéknek, hogy a fejem egyik fele narancsos, rózsaszínes vörösben pompázott. Sírógörcs kerülgetett. Beszéltem a fordász ismerősömmel, szerinte mi a teendő. Le kell szívatni, át kell festeni. Anya rohant boltba, még 2 festék, gondosan ellenőrizve a csomag tartalmát. Újrafestés. Annyira fájt a fejbőröm, hogy potyogtak a könnyeim. Eredmény: kb. egyenlő a nullával. Még egy festést tuti nem élnék túl, se én se a hajam! Holnap mehetek baseball sapiba melózni, aztán mehetek fodrászhoz ahol otthagyok majd egy rakás pénzt. Ki az a barom aki ezzel hülyéskedik? És miért jó dolog neki, hogy kicseréli a festékeket? Az eredményt úgysem látja, azon nem tud röhögni. Plussz hogy bizonyítanám ezt be bárkinek is, hogy így történt ahogy? Komolyan mondom mindjárt elbőgöm magam. Eddig sajnáltam a pénzt fodrászra, de kissé átértékeltem ebben a pillanatban ezt a kérdést.
Íme az eredmény, lehet nevetni, bevállalom eme remek fejet, remélem mire találkozunk már nekem is csak képről lesz emlék:
Aztán másodszori festés (különbség az valahogy nincs...):
Mostmár értitek miért is vagyok annnyyyiirraaa kib*ott mód ideges?!?!?! :S :(
jún
19
már csak pár csepp az utolsóig...
| Szerző:
Sziszo
| 6:40 pm
...aztán ember legyen a talpán aki visszafog! Vannak akik ma (ismét) benyújtották felém a szegénységi bizonyítványukat. Bármilyen gazdagok a valóságban fele annyit tapasztalnak és kapnak az élettől (pozitívat negatívat egyaránt) mint Én. És soha-de soha nem örültem ennél jobban annak, hogy az vagyok aki, és hogy soha nem leszek olyan mint ők! Vannak akik élni akarnak, és vannak akik tudnak. És jó érzés hogy Én az utóbbiba tartozom.
jún
18
Felesleges szabadnap
| Szerző:
Sziszo
| 5:57 pm
Közel fél év után rám tört a tévézhetnék, de elromlott a TV-m, gondolom a sok állásban. Reggel felvettem a fehér gatyám, és azonnal leteáztam, majd bekapcsoltam a gépem és tönkre ment a hangkártyám, majd folyamatosan fagyott a gép. Írtam kedves barátomnak sms-t, hogy beszélni szeretnék vele, de elfelejtett... Aztán hajat akartam mosni, de nem volt meleg víz. Totál idegbetegségemben, elmentem szoliba hogy ott akkor legalább lesz 10perc nyugi..., az előttem várakozó leányzó úgy nézett rám mint tyúk a piros kukoricára. Talán az összevissza állt, meg nem mosott hajam miatt..., vagy mert a tőlünk 2percre lévő szoliig tartó úthoz nem öltöztem fel kisestélyibe..., csak átcsattogtam papucsban, meg "otthonisban" vagy mert nem voltam 40 kiló mint ő... Vagy csak egyszerűen már magamon kerestem a hibákat. Majd elmentem cigit venni ahol a világ összes cigaretta féléjét lehetett kapni csak azt nem amit én szerettem volna. Ráadásul úgy érzem a környezetemben lévő emberek olyan ingerültek a napokban... Az egyetlen értékelhető pillanat ma az volt, hogy leültem kint a tömb előtt a fűbe és szarrá dögönyöztem a mélabús macskám, aki mióta eltűnt a másik cicám tiszta depresszió. De lehet én is...
jún
15
Annyira írnék, de annyira nem tudok :( Olyan gyorsan zajlanak az események körülöttem, akár csak a gondolataim, hogy mire neki állnék írni, már máshol jár az agyam, vagy nem lenne időm befejezni... Igyekszem majd, mindenképp! Ha még egyáltalán érdekel valakit?! :D
Itt a nyár, program van bőven. Túl vagyunk a Corvinus évzárón, ami szerintem hihetetlen jól sikerült, aztán közeledik a Dagatt-fest (Vol 3.-asszem 3.lesz) majd Víz-Zene, aztán Efott, Jambó-fesztet se hanyagoljuk el, és még sok-sok móka-kacagás. Idén már voltam Fényesen is. Szóval hivatalosan is kijelenthetem: megkezdtük a 2009-es nyarat :)
jún
2
Függőséget okoz! Minden reggel hallgatnom kell, és addig megszűnik létezni a világ. Hangosan nevetek ha kell, és sokszor kell. és sokat. Értékelem a rádiót mint készüléket. Most mégis videóban adom vissza (mert hogy azok is akadnak néha)
És ezek az állatok valóban megcsinálták :D :
Aztán meg repültek a lufíííík:
Ez amúgy hallgatva is iszonyat vicces volt! Hallgassátok őket reggelente ha megtehetitek! (reklám;) )
jún
1
mesemesemeskete
| Szerző:
Sziszo
| 9:49 pm
Szabit vettem ki pár napra a hét vége előtt. Igazság szerint a Pannonia feszt miatt, amiből nem lett (számomra) semmi... De ha Mohamed nem megy a hegyhez, majd a hegy megy Mohamedhez. Attól függetlenül, hogy nem mentem fesztiválozni mégis kicsit úgy éreztem mintha ott lettem volna.
Szerdán lementem meccset nézni a skacokkal. Sör, ropi, kivetítő, nyakkitörés, Leviék, kávéház. Majd 'Éljen Barca' és indulás az Estbe. Búzasör, nagyon éhesség, szétfagyás, és hazavonulás.
Csütörtök. Msn. Tomi: "kávé picit?" - na jóóó, meglássuk mi lesz. Csapatgyűlés. Kávé, terasz, söci, fázás, feles...(de csak egy!-az elején...) Kávéház 10kor off, go Benzinkút, mert éhség mindig van. Hotdog, Levi ötlet: Sangria egy üveg, majd még egy... Indulás, eső. Dió várás a buszvégen, majd elhajtanak onnan így a Penny Parkolóban. Kreatívkodás a Henstestáblán (PSZT!-nem mi vóóótunk:) ) Dió pilota megérkezik, beszállás (egyel többen levés, Morris esőben bicózás) érkezés:Est. Áki: "Legyen feles, mindenkinek...nem kicsi...nagy!" Nevetgélés, majd a legendás Tarpai pálinka. Tomika WC böff...Morris utána, csak elszállt az ihlete. Hazaindulás...Est elött break by Morris, bicó by Tömi. Dió: "Tomi Te ne bicózz, hát nem látsz" Tomika: "Míííí???" mire a hosszú í-ket kimondta már a földön feküdt 3méteres csúszás után. Vissza benzinkút, még egy Sangria. Tán 2körül indultunk hazaindulás.
Péntek: Terv szomódi napok. Majdnem Pannonia :D Árpival tali inco, majd Tömi, majd Karcsi-kint szakadó eső-majd Kanál, Gina stbstb... Eső eláll, busz 20.35. Összegyűlt Tata apraja nagyja, busz nem kell, fuvarosoknak ezúton is Thx! Megérkezés.. Megdöbbenés...Sziszoka szabin van, mert elutazott családjával hosszú hétvégére. Anikó bevallja füllentett (piruló fej)... Főnöksége pedig a szomódi napokon mulat. Sebaj, majd elmennek. Tipegés egy nagy autó mögött jobbra-balra, majdnem bepisilés. Aztán szabad a pálya figyelt autóval elhajtanak. Mehet a mulatság. Morris 5litykós bora, műanyag pohár, focipálya, hideg, de egyre melegebb :D, bokorban pisilés, koncertekre megőrülés. Morris Csuvakkázás (legközelebb már sziget nagyszínpad) majd Tata kávéház, tánci, asztalon terítőstől, székkel, széken, "Marcika, légyszives szállj le az asztalról" Ákossal pacsijáték - Buli vége kiesés a kávéból fűben fetrengés, kicsi a rakás. Zsoli: "Mééér' mindig nekem kell alul lennem?"
Szombat: Terv Est Z-Zaj mulatság. Gyülekező Szörf. Tomika focizott, lábfájós, fuvarban összeszedem Karcsimenyasszonyt, Tomit, Rékát, Zsolit. Hazaviszem a kocsit, kivisz anya.Összeszedve Morrist, Árpit meg is érkeztem a Szörfbe. Gyűltünk tovább összefele. Megint kicsinek bizonyult egy óriásasztal. Karcsipapa és kedves family csatlakozása, és indulás Est. Szösző úgy gondolta kell még töltet a társaságba. Éjjel-nappali, borpótlás, fényképezéshad, városszétszedés, pisilés bárhol, megérkezés az addig igencsak tompa buliba. Iszi, és csapjunk a lovak közé. Tánc..., bárhol..., bármivel... Igazándiból ez ennyi, mert nem tudom leírni:D Képeket elkérték a Z-Zajosok. Csak tájékoztatok róla mindenkit, nehogy baj legyen belőle, bár polgármesterek és politikusok már tuti nem leszünk :D (Amúgy júni. 20: Z-Zaj a Szörfnél) Szóval szombat ez vóóót.
Vasárnap már fáradt voltam. 4. nap után nehezen keltem fel. Felmerült az ötlet, hogy Pletyca este. Válaszok: "áhh..nincs az az isten". Hát jó, ha nem nem. Majd azt vettem észre este 8kor hogy gyors léptekkel haladok a pavilon felé, ahol várt már rám Péter, majd jött Morris, meg Tomi és Zsófi, aztán Ákos Gerti, meg Árpi, szóval értitek...Házi bor, házi pálinka, eső. Döbbenet, nevetés, és majdnem sírás a mai "fiatalokon" - beszél az öreg...! De nem azért, tényleg hihetetlen volt. Petárda, buszról hömpölygő tömeg, üvegtörések, 5fokban lányok miniszoknyában, jobbra-balra billegve. Rendőrség megjelenés futó tömeg "ne fordulj meg!" kiabálások, bokorban enyelgő lányok-fiúk. Áhh...Félelmetes volt. Szösző és csapata is megjelent. 120%on pörgött. Ott volt velünk 5percet, de szakadtam a nevetéstől. És köszi a sálam! Na, bátorkodtam Zsófival és Péterrel bemenni a híres helyre. Majdnem meghaltam. Tömeg, meleg, hányások itt-ott, lépni nem lehetett. De nem ám bent! kint a teraszon a szökőkútnál sehol! Menekülés vissza a többiekhez. Akik hoztak még borocskát, de fáradtságtól és a hajnal 3órától nem csúszott már le az a maradék 3üveg, így (ilyet se nagyon szoktunk) haza lett víve. Eláll az ;)
És itt ülök ma. 5nap pörgés után már jó volt kicsit itthon lenni. Főztem anyával, macskáimat istápoltam, aludtam de rengeteget. Fáradt vagyok, holnap munka. Iszonyatosan nincs kedvem menni. De ha rágondolok az elmúlt 5napra kiráz a hideg. Jó volt nagyon! (és valamilyen szinten még le is írtam!-ez is ritkán van)
máj
24
Amit ezen a hétvégén megfogadtam:
-Nem iszom soha többé pénteken! Azért mert: a., szombaton majdnem meghaltam melóba-ennyire még sose! b., mert akkor nagyon nehezen megy szombaton, amikor meg lehetne!
-A képeket látva (amiket mindig látok, de most nagyon láttam!) holnaptól maratoni futásokat fogok végrehajtani!
-Soha többet nem szólok bele ha 2barátom között épp nincs minden rendben, mert még én érzem utána kellemetlenül magam!
-Ha megtudom ki rúgta/vágta/verte hátba azt aki számomra a legfontosabb (Mad) úúúgy rommá verem, hogy megbánja azt is hogy a világra jött!
Asszem ennyi jutott ki erre a hétvégére. Az első két paragrafusra meg kíváncsi leszek meddig fogom bírni :D De igyekszem!
Amúgy meg ez a patara vagy micsodi egy tök jó dolog :)
(előző bejegyzésemet meg kommentelni, akkor is ha szar ötlet, csak annyit se reagáltatok, hogy izzééé...:) )
máj
24
Sün csoport!
| Szerző:
Sziszo
| 11:48 am
Kedves Feleim! Közvéleményt kutatnék... Kipattanat a fejemből egy ötletke, Sün Balázzsal már nagyjából a részleteket is megbeszéltük a megvalósításhoz, kérdés hogy lenne-e rá igény? Nos, hogy miről is beszélek:
Létrehoznánk egy blogot a Sün csoportnak, mindenki kapna hozzáférhetőséget az oldalhoz, és úgy működne, mint egy közös üzenőfal, portál nevezzétek bárminek. Így nem kéne az iwiw-en körlevél hadakat küldözgetni, illetve a sok blogból összeszedni az információkat. Valakinek lenne valami program ötlete, fel lehet jegyezni, és lehet kommentelni. Plusszban, Mesti említett valami olyasmit is, hogy lehetne csinálni a blogon keresztül egy közös naptárat, ahova fel lehet jegyezni az eseményeket. Ez azért is jó, mert a gmail elméletileg ezekről az eseményekről minden Sünt sms-ben értesítene. :) Szerintem jó kis dolog lenne. Szóval ha tetszik nektek az ötlet hamarosan már a saját közös blogunkon folytathatnánk a bejegyzéseinket. Vélemények??? Písz!
máj
19
Vicceskedés vérkomolyan :)
| Szerző:
Sziszo
| 11:44 pm
Nem szoktam ilyet, de ez tetszik:
Miután megalkotta Isten Ádámot és Évát, azt mondta nekik:
- Még két adományom maradt. Az egyik, az állva pisilés művészete és.....
- Én!!! Én!!! Én!!!! Én akarom Istenem, kérlek, kérlek, kérlek!!!!! - szakította félbe azonnal Ádám- ez annyira leegyszerűsítené az életemet....
Éva beleegyezett , neki nem volt fontos ez. Isten Ádámnak adta az elsőt. Ádám kiáltozott örömében, szaladgált az édenkertben, minden fa mellett megállt pisilni, kiszaladt a tengerpartra, pisilve rajzolt a homokba....
Isten és Éva nézték egy darabig a boldog férfit, aztán Éva a Teremtő felé fordult és megkérdezte :
- Melyik a másik ?
- Az agy, Éva, az agy...."
:D
máj
13
Elegem van magamból a trehányságomból, a gondolataimból, mindenből! Utálom, hogy nem tudok oda figyelni semmire 100%-osan, hogy mindig mindent elkeverek. Amekkora zűr van a fejemben az látszik a környezetemben is. Nemrég pakoltam össze az egész szobámat. Élére hajtogattam az összes ruhámat, szinte szín szerint pakoltam be a szekrénybe, és most..?! Utálom, hogy szanaszét hagyok mindent, hogy elkeverem a hivatalos papírokat, hogy nem járok el kétnaponta futni, hogy igenis megeszem amit a szemem megkíván és még rosszul is esik ha a súlyommal "csesztetnek", hogy a rokonaimmal nem foglalkozok annyit amennyit kellene, hogy elszórom a pénzt, és nem tudom úgy beosztani ahogy szeretném, hogy mostanában egyre több mindent elfelejtek, hogy nem cigizem kevesebbet, hogy nem jutottam el egy év alatt fogorvoshoz, szemészetre, szemműtétre, és ami a legborzasztóbb.., hogy mindezt nagyon jól tudom, és mégsem teszek ellene semmit... Nem! Befejeztem!
máj
5
figyeeeeed :D
| Szerző:
Sziszo
| 5:18 pm
Gina képei között megtaláltam a hasonmásomat. Nem, nem a Spull, és nem a Dudi! Zöld-fekete felsőben ott a háttérben egy csaj. Első bliccre azt hittem én vagyok, de rájöttem hogy összekevertem magam valakivel... :D (képre katt = nagyít)
Amúgy meg büszke vagyok magamra, mert a szobám hosszú idő után csillog-villog. Erőt vettem magamon, és neki álltam rendet rakni, sőt még be is fejeztem. Neki állni többször neki szoktam. De a végére soha nem értem. Most igen, és kicsit át is rendeztem. Olyan új érzetet ad :) Ráadásul ma hazaérve apukámmal lángosoztunk. Úgy mint kiskoromban. Egy kanál tejföl ide, egy oda. Egy pár percig újra gyerek voltam :) Amúgy a kedvem nem olyan jó. Holnap feketébe kell öltözni, és menni kell egy olyan helyre, ahova mindenki a legjobban utál. Ráadásul az egyik cicám nagyon beteg. És ma még mindig csak kedd.
máj
4
Három napos a május 1.
| Szerző:
Sziszo
| 7:27 pm
Ebbe a bejegyzésbe többször belekezdtem. Nem megy! Egyszerűen nem lehet szavakba foglalni a hétvégémet. Ahogy az előzőt sem, meg az az előttit sem. Nem tudom leírni, mert mindent képtelenség. Anélkül meg nincs értelme. Az úgy egész, ha mindent leírok. De akkor ugyebár 3napig írnék. Sőt..tovább, mert lassabban írok mint ahogy az események zajlottak. Olyan volt az egész mint egy fesztivál. De minden hétvégénk egy nagy fesztivál. Kérem szépen, lehetetlen nem megőrülni egy olyan társaságban ahol nem csak öten-hatan vagyunk hanem minimum húszan. És egyszerűen imádok arra ébredni, hogy megcsörren a telefon, hogy van 1 órád készülj, itt és itt mindenki! Fel sem tudod dolgozni az előző napot, mert mire magadhoz térsz már benne vagy az újba. Imádom! És utálom hogy vége, és utálom hogy (általában) 5 napot kell várni a következőre, hogy csütörtökön már a bekattanás szélén állok. És ma még csak hétfő.... Tennék be ide képet, de már mindenki össze-vissza pakolta az összeset. Gyakorlatilag bárhova nézek az interneten mindenhonnan visszaköszönnek. És századszor látva is röhögök Morris kenyérsapkás fején, Karcsin a lánchintán, Tomin a bokorban fetrengve, Ginán amint Morrison lovagol, Kanálon pohárral a kezében hintázni, Zsófin amikor két kézzel markol egy kiló kenyeret éjnek évadján...áhh... csak belekezdtem abba amibe nem akartam. Képtelenség leírni :) :)
ápr
28
Hogy megértsd, mennyit ér 1 év, kérdezd meg a diákot, akinek ismételnie kell.
Hogy megértsd, mennyit ér 1 hónap, kérdezd meg az anyát, aki koraszülöttet hozott a világra.
Hogy megértsd, mennyit ér 1 hét, kérdezd meg a hetilap szerkesztőjét.
Hogy megértsd, mennyit ér 1 óra, kérdezd meg a szerelmest, aki a találkozóra vár.
Hogy megértsd, mennyit ér 1 perc, kérdezd meg az utast, aki lekéste a vonatot.
Hogy megértsd, mennyit ér 1 másodperc, kérdezd meg az autóst, aki nem tudta elkerülni a balesetet.
Hogy megértsd, mennyit ér 1 tizedmásodperc, kérdezd meg a sportolót, aki csak ezüstérmet nyert az Olimpián.
Minden pillanat kincs, ami a tied. Becsüld meg jobban, mert megoszthatod valakivel, akivel tökéletesen eltöltheted. Emlékezz, hogy az idő senkire sem vár. A tegnap történelem, a holnap rejtély, de AZ ÉLETED CSAK TŐLED FÜGG!
ápr
28
Egy ember addig él, amíg emlékeznek rá! :(
| Szerző:
Sziszo
| 4:39 pm
Másfél éve fáradtan, és tele gonddal szedtem a lábaimat munka után a rutin órámra. Ahhoz az emberhez, akit mindig csodáltam. Kiskorom óta ismertem, Édesapám munkája volt, hogy Ő is oktató lett. Sose tudtuk kibe van nagyobb drukk, hogy minden elsőre sikerüljön: Nekem, hogy megmutassam Apukám miatt, hogy bennem is Szilágyi vér folyik, vagy Neki, hogy az egykori "mestere" lányát oktatja. Beszálltam az autóba, nem volt jó kedvem.
-"Na, mi a baj KisSzilágyi?"
-"Semmi csak..."
-"Addig innen el nem megyünk míg el nem mondod a bánatod!"
Ha kellett másfél órát ültünk a parkolóba, és csak beszéltem..., ő hallgatott... A legjobb hallgatóság volt ezen a földön. A végén mindig csak annyit mondott:
"Addig nő egy nő, míg van rajta mit fogni, na indíts aztán menjünk..."
2hete tudtam meg hogy beteg. Nagyon megviselt. Tudtam, hogy nagy a baj. Mégis ha találkoztam vele, nem mutatta jelét a bajnak. Vicces volt mint mindig, és csak a szokásos bolondos kérdéseit tette fel. Mindössze 2 hét. Reméltem hogy azért még pár hónapig látom minden reggel a bicikliével a garázshoz sietni, és hallani még ahogy rám köszön: Na, mi a helyzet KisSzilágyi?
Van egy közös titkunk is. Senki nem tudja, csak ő meg én. Vicces sztori, és örökké hálás leszek Neki érte. Ő már nem mondja el senkinek...:(
ápr
27
Rántsd össze a brigádot, találkozzatok mondjuk 10en a Szörfnél, majd a Pavilonnál a maradék 10el. Üvöltve csordában vonuljatok fel a lépcsőn, foglaljátok el az egész Estet, majd igyon mindenki mindenkivel. Tűnjön úgy az egész este mintha csak egy óra lenne, mégis apránként álljon össze a fejedben a kép. Majd fojtásnak hajnal 3kor helyezd át a székhelyed a Cocoonba, ahol pirkadatig kiugrálod magadból az aznap bevitt szeszmennyiség negyedét. Másnap pedig mosolyogva gondolj vissza az egészre: már megint kisütöttünk valami nagyon jót :)
Csütörtök KáVéHáz Jaky, Dudi. Rég voltam "otthon" :) Meglátogatjuk Vali anyánkat, ha már közeledik az anyák-napja. :D Rövid ez a hét!! Fél lábon is..:)
ápr
23
Ittas szótár
| Szerző:
Sziszo
| 3:35 pm
Úgy nyúltam, de szerintem hatalmas, és sokunknak talán ismerős is:
Méezsör - Szeretnék még egy (utolsó) sört kérni.
N'düzed - Kérem adjon tüzet, legyen szíves.
Gyogizsdzsaj - - Nagyon vonzónak találom Önt, kisasszony.
Möfaszan - Bocsánat, nem értettem amit mondott.
Huubaze - Sajnos úgy érzem, hogy rövidesen rosszul leszek.
Jjjjjaaaa. - Meglehetősen fáradtnak érzem magam, talán jobb lenne ha valaki segítene hazamennem.
Pisaba - Megígérem, hogy többé nem fogok ennyi alkoholt fogyasztani.
Amászikit - Legyen szíves engem is kínáljon meg a cigarettájából!
Ö'nújm - Nem érzem jól magam.
Dedeneemá - Köszönöm, barátom, nem kívánok több kevertet.
Hosszméső - Hozok még sört.
Csejde - Gyere ide barátom!
Énnemkek - Köszönöm, nem kérek többet inni ... rövidet.
Tesmonni háravn - Elnézést, hogy megzavarom a diskurzust, de meg tudnák kérem mondani a pontos időt?
Eszökecczit - Elszívok egy (utolsó) cigit.
Hádeteteeztígyte? - Tényleg menni készülsz?
Fiszk - Főúr, kérem a számlámat, legyen szíves!
Itagzi - Itt a taxim, ideje indulnom haza